Betyáros programokkal őrizték a Rózsa Sándor hagyományt

Ribárszki Péter, a város polgármestere hangsúlyozta, a betyárnapok a település legnagyobb szabadtéri rendezvénye. Központi helyszíne az 1740 körül, nyolc út találkozásánál épült csárda, itt bujdosott Rózsa Sándor társaival. Az egykori puszta helyén, a középen emelt csárda köré egy település épült fel, most pedig a közvetlen környezetében egy már messze földön is ismert programsorozat.

– A hajdan kialakult hagyományokat és gasztronómiát is bemutatjuk – emelte ki Ribárszki Péter. – Olyan műsort állítottunk össze, mellyel szórakozási lehetőséget nyújtunk fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt. Vendégeink a rendezvényen szerzett élmények mellett megismerkedhetnek városunk egyéb értékeivel, hagyományaival. Szombaton kétezer embert vendégeltek meg. Csonka Zsolt, Tímár András és Tímár Albin mesterszakácsok vezetésével kondorosi csárdás lencsegulyás készült füstölt csülökkel és parasztkolbásszal az óriásbográcsban. Csonka Zsolt kiemelte, többek között 230 kiló csülköt, 60 kiló kolbászt és lencsét, valamint a burgonyával együtt 300 kiló zöldséget használtak fel. A csárdán belül és kívül is ragaszkodtak a Rózsa Sándor-fémjelezte vagy hozzá társított ételekhez, így a Tóth Róbert pincérmester vezette csapatnak volt dolga bőven.

Miként a Körös-szögi Hagyományőrző Csikós Egyesület tagjainak is. Kovács Gábor alelnök kiemelte, Doboztól Sarkadig meghívott csikósók is hozzájárultak a bemutatók sikeréhez. Rózsa Sándor pogácsája sem hiányzott. Sárkány Mihály az egyik helyi pékség és cukrászda tulajdonosa a főtéren a gyerekekkel 30 kiló tésztából gyúrt pogácsát. Gömöri Ferenc, a másik pékség vezetője pedig embereivel a pogácsa mellett folyamatosan sütötte a kenyeret, mert a betyárnap a Magyarok Kenyere Program indítórendezvénye is volt.

No, és kellett a kenyér a birkapörkölthöz is. Boldis Zsolt volt a házigazdája a főzőversenynek, ahol a csapatok birkapörköltet vagy a másik kategóriában szabad tűzön egyéb ételeket készítettek.

Kozsuch Kornél alpolgármester a pálinkabemutatót és -versenyt követte árgus szemekkel, hiszen maga is készít gyümölcspálinkákat.

– Hagyományosan szilvából a legerősebb Kondoros – ecsetelte Kozsuch Kornél. – Kondoroson az tartja, lehet a gyümölcsből befőttet és lekvárt is készíteni, de a férfiemberé a cefrézés, a pálinkafőzés. No, és a kolbász készítése. Tartja magát a mondás, ha bárhonnan érkezik váratlan látogató, kenyérnek, kolbásznak és pálinkának lennie kell otthon.

A helyiek és környékbeliek mellett Kondoros testvértelepüléseiről, Hanhofenből (Németország), Küsmödről (Erdély), valamint Nagysallóról és Bősről (Szlovákia) is sokan érkeztek a programokra.

Adományok a Magyarok kenyerére

A betyárnapokon a Hősök útján kialakították a Mesterségek utcáját. Itt kondorosi alkotók, többek között kézművesek, hímzők mutatták be tevékenységüket interaktív formában. A rendezvényen a helyi kertbarát kör tagjai nyári salátákat és házi lekvárokat is felvonultattak a pálinkák mellett. A Mesterségek utcájában hozták létre a Magyarok Kenyere Program gyűjtőpontját is, hivatalosan ez volt az első búzagyűjtő nap, de már ezt megelőzően is sokan adományoztak a jótékonysági célra.

A csárdában nemcsak jókat ehettek, ihattak a vendégek, hanem tárlatvezetés keretében megnézhették a múltidéző kiállításokat, az épületet a pincétől a padlásig. A legkisebbeknek bábszínházi előadásokat tartottak, népi játszóházat szerveztek, de a néptánc, a táncház sem hiányzott a programból. Azt pedig mindenki megtapasztalhatta, hogy Kondoros őrzi a Rózsa Sándor hagyományt, így valószínűsíthető, hogy jövőre megrendezik a 19. betyárnapokat is.