Százötven évig őrölte a búzát

Mezőgazdasági településként fontos szerepet játszott anno Csabán a malomipar, több mint félszáz szárazmalom működött a 19. század közepén. Békéscsaba első gőzmalma Pain Antal nevéhez köthető.

– A hamburgi molnár-gépész 1850-ben jelent meg Kvasz Mihály csabai bírónál azzal, hogy az Élővíz-csatorna partján földet bérelne, ott egy négy kővel őrlő gőzmalmot építene fel, amit 14 évnyi ingyenes használat után átadna a községnek – ismertette Szakál Veronika, a Munkácsy Mihály Múzeum történésze.

Pain Antal később módosította a tervét. A telket örökre meg akarta kapni, és megpróbálta elérni, hogy a település tíz évig ne engedélyezze újabb malom építését. A képviselő-testület végül engedélyezte az építkezést, amihez önköltségi áron biztosították a téglát. Kikötötte azonban a grémium, hogy a szakember köteles két év alatt a malmot szitával felszerelni, hogy finomlisztet őrölhessen.

A malom 1853-ra készült el, a második vidéki gőzmalom volt a pécskai után. Négy kőpárral és egy húsz lóerős gőzgéppel dolgozott, egyszerre kilenc molnár tevékenykedett benne. A Pain-féle malom csupán pár évig működött. A tulajdonjoga az Epstein családhoz került, ők ajánlották fel a településnek megvételre. Azonban az 1866-os rendkívül aszályos év miatt a képviselő-testület nem vásárolta meg, így a malom Deutsch Bernát pesti kereskedő kezébe került.

Azzal, hogy 1871-től az ­Alföld–Fiume vonal miatt Csaba vasúti csomópont lett, keresetté vált külföldön is a kiváló minőségű búzából őrölt csabai liszt. Nagy lehetőségeket látott mindebben Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester, és miután megvette, jelentős fejlesztéseket hajtott végre a malomban. A századforduló előtt már több 100 ezer mázsa búzát őröltek benne, sorra állították üzembe az újabb és újabb gőzgépeket, itt dolgozták fel a Mokry Sámuel által nemesített búzát is.

A Rosenthal-malom hatalmas piacra tett szert, nemcsak belföldön, hanem Ausztriában, Svájcban, Hollandiában és Angliában is keresett márkává vált a csabai liszt – folytatta Szakál Veronika.

A Békés című újság 1915-ben azt írta – amikor beszámolt a malom leégéséről –, hogy egy évvel korábban a malmot külföldön szerzett tapasztalatok alapján kibővítették és megnagyobbították. A régi épülethez egy modernül tervezett és jól felszerelt új rész épült. Az építkezés és a berendezés igen tetemes összegbe került, így azért, hogy azt előteremtsék, részvénytársaságot alakítottak, a részvények többsége a Rosenthal és a Haraszti családé volt.

A Békés című újság a tűzvészről szóló beszámolót azzal zárta, hogy a malmot a részvénytársaság a lehető legrövidebb időn belül felépítené és újra üzembe hozná.

Sőt, nemcsak újjáépítették, hanem ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval szintén bővítették a ’20-as években. Szakál Veronika elmondta, hogy amíg 1914-ben 332 ezer mázsa, addig 1928-ban már 404 ezer mázsa lisztet állítottak elő a malomban. 1938-ban teljesen áttértek a háborús termelésre, és 1944 októberétől, a szovjet csapatok bevonulása után már a helyiek és a hadsereg számára készítették a szükséges lisztet. 1948-ban államosították, ezt követően vette fel az István nevet. 2005-ben állították le benne a termelést.

Lisztrobbanás pusztított, megmentették a tárolt búzát

Békés vármegye legnagyobb malma pusztult el néhány óra alatt 1915. március 6-án – ezt írták a Békés című újságban 1915. március 14-én. Este 6 óra után 15-20 perccel egy, majd két robbanás volt hallható, ezeknek olyan ereje volt, hogy a közeli utcán járókat a falhoz nyomta a légnyomás. A meglepett emberek világosságot, majd egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni.

A katasztrófához vonult a helyi mellett a gyulai és a békési tűzoltóság, a rendfenntartás és a mentés miatt a helyőrség. A tűz a koptatóban keletkezett. A mentés csak a terménykészlet és a raktárak megóvására irányult, irányulhatott. Az égő malomban rohamosan dúlt a vész, az emeletek egymás után zuhantak le, az értékes berendezés sorra elhamvadt.

Másnap kiszállt dr. Konrád Ernő ügyész és Szabó László vizsgálóbíró, akik 3 napig vizsgálódtak, sőt, szakérőket rendeltek ki, hogy a malompor robbanása vagy bűnös kéz okozta-e a vészt. A tűz oka valószínűleg szerencsétlenség – írta a Békés című újság.