Az év kutatóhelye lett a Békés Megyei Levéltár

Bölcsesség, tapasztalat és tudásvágy jellemzi azokat kutatni kezdik családfájukat – fogalmazott köszöntőjében Kónya István, Gyula alpolgármestere. Mint mondta, egy-egy ilyen munkafolyamat persze meglepetéseket is okozhat, számos érdekességre deríthet fényt. Kónya István elismerően szólt az egyesület, illetve a Békés megyei levéltár munkájáról.

Reicher Péter, a MACSE elnöke lapunknak elmondta, alulról jövő kezdeményezésként immáron hatodik alkalommal adták át az Év kutatóhelye díjat.

– Az egyesület tagjai szavaznak arról, hogy melyik magyarországi, illetve természetesen magyar vonatkozású határon túli levéltár, illetve szervezet, valamint magánszemély járult hozzá leginkább ahhoz, hogy az érintettek kellemes és jó körülmények között végezhessék az eredetkutatást – tette hozzá. – Ebben az évben a Békés megyei levéltár kapta a legtöbb szavazatot, itt biztosították a legoptimálisabb feltételeket, a megfelelő hozzáférést. Az intézmény munkatársainak kedvessége, szolgálatkészsége, szakmaisága, rátermettsége egyaránt sokat nyomott a latban.

Reicher Péter kiemelte, egyáltalán nem mellékes az sem, hogy az érdeklődők miként tudnak bizonyos érzékenyebb témákat kutatni, hiszen egy-egy tény megismerése néha meghökkentő is lehet.

– Fontos, hogy olyan atmoszféra alakuljon ki, ami ezeknek a tényeknek a megfelelő módon történő megismerését elősegíti – ecsetelte. – A barátságtalan, rideg légkör, vagy az, hogy egy-egy dokumentumokhoz esetleg bonyolultabb hozzáférni, nagyon megnehezítheti az intimebb adatok feldolgozását. A befogadó, nyílt, a lokális értékeket, adatokat, információkat szolgáltató környezetben a családkutatók is szívesebben tevékenykednek, s ilyen hely a gyulai központú megyei levéltár is.

A Kocs János vezette Erdélyi Genealógia Társaság az erdélyi adatok, anyakönyvek feltárásával érdemelte ki a címet a határon túli kategóriában. Míg a családkutatásban fogalomnak számító, 57 éve kutató Gudenus János az internetes kategóriában vehette át az elismerést. A kiváló személyiség a szocializmusban egyrészt származása, másrészt témaválasztása, a főnemesség kutatása miatt nehéz, hátrányos helyzetben dolgozott. Adatbázisa ennek ellenére sokrétű, több százezres nagyságrendű, és mára a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján keresztül bárki számára hozzáférhető.

A MACSE elnöke kérdésünkre kifejtette, egyesületüknek több mint 1200 anyaországbeli és határon túli tagja van.

– Húszmillió adattal rendelkezünk, amelyek között a szervezetünk tagjai szabadon kutathatnak – fogalmazott. – Nemzetközi kapcsolatainkat most kezdjük kiépíteni, és idén oktatási módszertannal is kiemelten foglalkozunk, hogy a vidéki tagszervezeteknél segítsük a párbeszéd erősítését az idősek és a fiatalok között.

Dr. Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója hangsúlyozta, sokat jelent számukra ez a nagy presztízsű díj, amiben sok ember véleménye összegződik.

Felívelő szakaszban

Reicher Péter és dr. Erdész Ádám egyaránt megerősítette, hogy a családtörténet-kutatás felfelé ívelő szakaszban van.

Dr. Erdész Ádám elmondta, levéltárosuk, a családfa-kutatások egyik oszlopa, Daróczyné Leiszt Emma főlevéltáros statisztikát készített az elmúlt hat években beadott kutatás kérelmekről. Eszerint a magánszemélyek között 36 és 49 százalék között volt azok aránya, akik a családtörténetüket akarták vizsgálni.

Egy-egy kutatás egyébként elkezdhető az internetes adatbázisokban. Otthon érdemes összeszedni a meglévő anyakönyvi kivonatokat, iratokat, sok családban a Bibliába írtak feljegyzéseket, ez is támpontot jelenthet az induláshoz. A levéltárban természetesen mindenben segítenek, természetesen ott is az anyakönyvek felkutatása, átnézése lehet az első lépés, s például a rovásadó-összeírásból már akár többet is megtudhatunk eleinkről.