Trianonra emlékeztek megyénk településein

Szarvason a Történelmi Emlékút elejénél gyűltek össze a program résztvevői, akik a többek között Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapuival őrzött, 1250 méter hosszú távot megtéve jutottak el a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi középpontját jelző, szélmalmot formázó emlékműhöz.

Köszöntőt mondott Hodálik Pál, Szarvas alpolgármestere és Várfi András, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének társadalmi megbízatású alelnöke. A trianoni eseményeket dr. Varga István ügyvéd, egykori országgyűlési képviselő idézte fel, a megemlékezésen a Cervinus Teátrum színművészei adtak műsort. Végezetül a résztvevők elhelyezték koszorúikat a Holt-Körös partján álló, idén kereken 80 éves emlékműnél.

A gyulai megemlékezésen Kónya István alpolgármester úgy fogalmazott, hogy hatalmas veszteség ért bennünket, és a trianoni döntés után máig égő sebek vannak a magyarság testén és lelkében. Beszédében részletesen ismertette a békediktátum következményeit. Hozzátette, mindezek ellenére előre kell tekintenünk.

– Nem azt kell néznünk, ami szétválaszt, hanem inkább azt, ami összeköt bennünket – húzta alá. – Erős köteléket jelentett, amikor 2010. május 31-én az Országgyűlés törvénybe foglalta a nemzeti összetartozás napját. A kettős állampolgárságról szóló törvénnyel pedig megnyílt az út az előtt, hogy visszanyerjék a határon túl rekedt honfitársaink azt, amit lélekben soha el nem veszítettek. A magyarság egységes és erős.

Mezőkovácsházán a résztvevők a helyi és a nyárád-szeredai fiatalokkal közösen emlékeztek. Varga Gusztáv polgármester a kilencvenkilenc évvel ezelőtt, a versailles-i Kis-Trianon palotában történteket idézte fel.

– Kétségkívül a magyarságot ért nagy történelmi tragédiák sorába tartozik Trianon. Nem csak területileg, gazdaságilag csonkították meg az országunkat, hanem lelkileg is. Családi, baráti, emberi kapcsolatokat tépve szét, mély érzelmi sebeket ütve. Fel kell magunkban ébresztenünk a nemzeti összetartozás tudatát, érzéseit. Történelmi feladatunk van. Erre kötelez bennünket – a jogszabály mellett – közös múltunk, történelmünk. Erre kötelez magyarságunk – mondta a szónok.

Az orosházi emlékezők előtt Dávid Zoltán polgármester idézte fel azt az időt, amikor több mint 3 millió magyar került idegen fennhatóság alá, kisebbségi, jogfosztott sorba.

– Mennyi fájdalom, mekkora veszteség, micsoda borzasztó nemzeti tragédia. És micsoda gyötrelmes emberi sorsok, micsoda kegyetlen döntéshelyzet: menni vagy maradni. Orosházára érkezett például földműves és építész Aradról. Brassóból pedig katona és mérnök. Voltak, akik a maradás mellett döntöttek. Trianon árnyéka alatt pergett le a huszadik század, és azóta sem feledünk. Nem határok szabják meg, hogy ki a magyar. Mi együvé tartozunk akkor is, ha a történelem vihara határt rajzolt közénk. Ragaszkodjunk egymáshoz, figyelemmel és segítő szándékkal forduljunk egymás felé, és dolgozzunk úgy, hogy az valamennyi magyar javát szolgálja határon innen és túl – hangsúlyozta.

Békéscsabán a kora esti órákban tartottak megemlékezést a Trianon emlékműnél. Komlóssy Kata és a Hetvenszer Hétszer Bocsánat zenekar műsora, majd a himnusz után Harangozó Imre néprajzkutató emlékbeszéde következett. Hangsúlyozta, próbáljuk meg gyűlölködéstől mentesen, ésszel, szívvel felépíteni azt a Magyarországot, amit az „ördög erői” 1920-ban szétromboltak, mert ami jó, azt nem lehet szétrombolni.

Ezután a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium diákjainak műsorát, majd a Talléros Együttes, s a Tabán Táncegyüttes előadását nézhették meg az egybegyűltek. A megemlékezést koszorúzás zárta. Este a Kárpátia koncertjére várták az érdeklődőket a Csabagyöngye Kulturális Központba.