A hetyke bajuszáról is ismerik az újkígyósiak

Hosszú múltra tekint vissza a bajusz története, az első ismert bajuszábrázolás egy 2500 évvel ezelőtti paziriki szőnyegen látható, amely egy szkíta lovast mutat be, őt tekintik a legősibb magyar bajuszosnak. Ezt követően a bajusz hosszú évszázadokon át a férfias megjelenés fontos része volt Magyarországon. Herman Ottó, a „nagy magyar bajusztipológus” úgy fogalmazott, hogy a magyarság éppen olyan kultuszt csinált a bajuszból, mint a török a szakállból. Az újkígyósi Nagy Balázs szerint régen a bajusztól függött a férfiúi méltóság és büszkeség.

– Alig százötven évvel ezelőtt szinte szégyen volt, ha nem volt a férfinak bajusza, például nem lehetett jegyző sem az illető. Az egyenruhához pedig szigorúan megkövetelték, hogy a háborúban, harcban könnyebben megkülönböztessék őket az ellenségtől – osztotta meg.

Az irodalom szerint a magyar bajusz általában dús, két oldalra húzott, fölfelé pödört, bár lehet egyenesebb vagy enyhén lefelé hajló, ennek az oldalra húzott változata magyar bajuszként már a bajusz- és szakáll-világbajnokságon is külön kategóriát képvisel.

– A természetes magyar bajusz arról ismerszik meg, hogy csupán fésülni lehet, egyébként nő a maga útján, módján az ember arcán – árulta el Nagy Balázs, az idei természetes bajusz kategória nyertese. Az önkéntes tűzoltó arra a kérdésre, hogy mióta növeszti a díjat nyert bajuszát, azt válaszolta, ő nem növeszti, egyszerűen csak nő magától. De hamar hozzáteszi, hogy hetyke bajsza magabiztosságot is ad.

– Sokáig irányítottam embereket a munkámból kifolyólag, és a bajszom valahogy magabiztosabbá tett, ugyanakkor apám és nagyapám is ugyanilyen magyar bajuszt viselt évtizedeken át, előttük is egyfajta tisztelgés ez a részemről – hangsúlyozta.

Nagy Balázs már tíz éve tagja a Magyar Bajusz Társaságnak, de csak idén sikerült első helyen végeznie a nemzetközi bajuszmustrán.

– Ez idáig mindig második vagy harmadik voltam, most viszont valahogy jobb kedvvel álltam fel a színpadra, talán ez a jókedv és a férfias megjelenés kellett ahhoz, hogy meggyőzzem a közönséget és a zsűrit. Kilencen indultunk a természetes bajusz kategóriában, közülük lettem én az első. A verseny azonban itt nem ért véget, hiszen a négy kategória legjobbjai is összemérték bajszaikat, és közülük kerül ki végül a kunsági bajuszkirály, ezt az elismerést viszont már nem én nyertem. A bajuszkirályság nagyon nagy megtiszteltetés, a cím viselőjét királyunknak, felségnek szólítjuk egy éven át, viszont ez kötelezettséggel is jár, hiszen ilyenkor ő képviseli a különböző rendezvényeken a társaságot – mesélte.

Nagy Balázs azt is elárulta, hogy a Magyar Bajusz Társasággal hamarosan kiadnak egy könyvet, amibe sikerült összegyűjteniük több mint hatezer jelzőt az irodalomból és a szólásokból, amit egykor a bajuszra használtak.

– Ez is bizonyítja, mennyire gazdag, változatos a magyar nyelv, és persze hogy milyen nagy hagyománya, múltja van a férfiak bajszának – tette hozzá a nyertes bajusz viselője.

A magyar bajusz a szólásokban

A régi időkben a férfiak legtöbbje arcát szakáll és bajusz díszítette. Erre utalnak szólásaink, közmondásaink. „Megbecsülte szakállát” – ezt például arra mondák, aki tisztességesen járt el. Akinek viszont sem erkölcsi, sem anyagi hitele nem volt, arról úgy beszéltek, hogy „se pénze, se bajusza”. Az, hogy „a bajuszáról másodszor iszik”, a magyar közmondásunkban arra utal, hogy régen szabályozatlanul engedték nőni a bajuszt, s így az még az italba is beleért.