Hét évtizede nyitotta meg kapuit a békési könyvtár

Az intézmény jogelődjét, a békési népkönyvtárat a kultúrotthonnal együtt hivatalosan 1949. november 27-én avatták fel. Az első vidéki kultúrotthon felavatása országos jelentőségű esemény volt. Békés község kultúrotthonának felavatásával kezdődött el az állami és társadalmi szervek összefogásával indított mozgalom, amely a művelődési házak és a könyvtárak hálózatának kiépítését tűzte ki célul.

Köszöntőbeszédében Vámos Zoltán alpolgármester elmondta, a krónikák arról szólnak, hogy 1552-ban Szegedi Kis Istvánnak már 200 kötetes könyvtára volt Békésen, az 1870-es években pedig a református gimnázium 300 kötetes tanári és 80 kötetes ifjúsági könyvtáráról tudnak.

– Vidéken óriási jelentősége volt a könyveknek, hiszen szinte azok váltak az emberek legfőbb művelődési, tájékozódási és szórakozási lehetőségévé – hangsúlyozta. – Olvasó körök alakultak, amelyek különböző társadalmi helyzetű, vallási és politikai nézetű embereket fogtak össze. Az olvasás mellett az együttes beszélgetések, tevékenységek formálták az érdeklődők nézeteit. Békésen a 19. század második felében már 8 olvasókörről van tudomásunk. Ma egy kicsit nosztalgiával gondolunk ezekre, mert napjainkban a kommunikációs eszközök dömpingével pont ez az ember-ember közötti kapcsolat szorult vissza.

Kitért arra, napjainkban méltó módon viseli dr. Püski Sándor nevét a békési könyvtár. Az ő alakja nemcsak Békés város, hanem az egész magyarság számára fontos.

A jövőről szólva kiemelte: „befogadónak kell lennünk minden technikai fejlődés iránt, de fontos, hogy az új és a régi értékeket bölcsen tudjuk összefogni, mert csak így tudjuk tovább örökíteni ezt a csodálatos kultúrát. A digitális könyv számos előnye, így a gyors elérése, hozzáférhetősége mellet, szükség van az emberi szellem számára a könyvtár misztériumára, ami nem digitalizálható.”

Az igaz ügyek támogatója volt a könyvtár névadója

Vámos Zoltán elmondta, dr. Püski Sándor paraszti sorból indult, és az igaz ügyekért, nem utolsó sorban szeretett nemzetéért mindent megtett. Családja önzetlen segítségével tudott tanulni, így az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az akkor induló politikai mozgalmakkal. Így vált a népi irodalom, a könyvek elkötelezett szolgálójává. 1938-ban megnyitotta „Magyar Élet” nevű könyvesboltját. A vörös terror őt sem kerülhette el.

1950-ben vagyonát államosították. 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Nehéz körülmények között, de újra kezdte könyves munkáját. 1974-ben megnyitotta a könyvesboltját, majd egy év múlva megalapította a Püski könyvkiadót, ami hamar a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. Megjelentetett olyan írók műveit is, amelyek itthon nem kaphattak nyilvánosságot.