Mézeskalácsról halászlére vált ünnepkor Kádár Ferkó

Kádár Ferkó egykoron megálmodta a Fotószínházat, mely azóta hazánk minden szegletében népszerű és mosolyt fakaszt. A vándorfotós a Disznóvágás című, életnagyságúra felnagyított képpel indult el a siker útján.

– 2007-ben azzal a kéréssel fordult hozzánk Pál Miklósné, Anci, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület vezetője, hogy a képeslapjaink és a mézeskalácsaink mellé vigyünk egy fotós attrakciót is a Mesterségek Ünnepére, a budai Várba – mesélte Ferkó. – Sokat gondolkoztunk azon, hogy mivel tudnánk Békés megyét legjobban népszerűsíteni, végül a már meglévő képeslapsorozatom egyik fotójára esett a választásunk. Így lett az első hátterünk a Disznóvágás, amely azóta is a vendégeink egyik kedvence.

Ferkó büszke arra, hogy a felesége mellett már gyermekeik is aktívan részt vesznek a Fotószínház életében. Előfordult olyan, hogy három országban voltak egyszerre. Manni Szlovákiában, a gyermekek Békéscsabán, a Megyenapon, ő pedig Lengyelországban.

És akkor még nem beszéltünk Milánóról. A rendezvény beharangozóján, ami az olaszországi város központjában volt, a magyar pavilont népszerűsítették. Ez olyan sikert hozott számukra, hogy meghívták őket a világkiállítás első öt napjára is. Az öt nap alatt nagyjából negyven ország polgárait fényképezték le háttereik előtt.

Rátérve a karácsonyra, a családban az ünnepi készülődést illetően is Manni a mindent pontosan megtervező, elintéző feleség és édesanya. Az ideje nagy részét mégis a műhelyben, a mézeskalácsok készítésével tölti. A pedagógusi diplomája mellett szőnyegszövő és mézeskalács-készítő végzettséggel rendelkezik. Mézeskalácsokat 16 éve készít.

– Elfogadtuk és megszoktuk, hogy Ferkó az adventi, majd a két ünnep közötti időszakban a fővárosi, Vörösmarty téri vásárban árusítja portékánkat már 15 esztendeje – ecsetelte Manni. – A karácsonyt viszont ma délutántól már együtt töltjük, szűk családi körben.

Ferkót felesége mellett három gyermekük, Katica, Kende és Kolos is nagyon várja. Mindegyikük keresztneve azonos betűvel kezdődik, így a monogramjuk megegyezik. Ez egy tudatos döntés volt a szülők részéről. Egyedül Kendének van második neve, ez pedig a Ferenc. Mivel a családban Kádár Ferkó (Kádár Ferenc) egyenes ágon a hatodik volt, aki így viselte a nevét, ezért az édesapa kérte azt, hogy az elsőszülött fiú vigye tovább a nevet.

– Budapesten élek és tanulok, a Budapesti Műszaki Egyetemen gazdálkodási és menedzsment szakon – mesélte Katica. – Adventkor, ha szabadidőm adódott, segítettem apának a karácsonyi vásárban. Már hetek óta nem voltam itthon, Csabán, de az ünnepek közeledtével apát egyedül hagytam, mert siettem haza, hogy a nagyim mellett édesanyám jobb keze legyek a karácsonyi készülődésben.

A hagyományőrzés fontosságát Kádár Ferkó a dédapjától örökölte. A felmenője által készített hangszereket (furulyák, nádsípok), festményeket és személyes tárgyakat megőrizte. Később felkutatta, archiválta a róla szóló publikációkat, zenei felvételeket. Az idők során Ferkó Magyarország egyik legnagyobb néprajzi képeslapkiadójává vált. Gyűjteménye egyedülálló az országban. Ezek nagy sikert aratnak a vásárlók és a nézelődők körében. Különösen, hogy Ferkó ábrázatával és öltözékével is felhívja a figyelmet magára, valamint a Fotószínházra.

– Népi és polgári témájú hátterekkel dolgozunk, amikkel igyekszünk mosolyt csalni mindenki arcára. Ilyen volt régen például egy lakodalom vagy disznótor – hangsúlyozta a vándorfotós.

A gyerekek mindannyian ismerik ükapjuk munkásságát, és óriási dolognak tartják, hogy a Körösladányban élő nagyapjuk mellett édesapjuk mindezt a tudást tovább viszi, őrzi a gyűjteményt. Kendét is egyre többen ismerik. A Belvár jelöltjeként az idei garabonciás napokon őt választották meg Békéscsaba diákpolgármesterének. Komolyan veszi a feladatát, és igyekszik a városban tanuló középiskolásokat összefogni. Kolos a tanulás mellett versenyszerűen sportol. Amellett, hogy eredményesen kosarazik saját korosztályában, már a csabai NB II.-es felnőttcsapatban is többször bemutatkozhatott. Mindhárom gyermek éveken át néptáncolt, emellett zeneiskolába is jártak. Ma már csak Kolos játszik hangszeren, az idei évben gitározni kezdett.

Manni elmondta, Szabolcsból jött (tiszadadai lány), de otthon érzi magát Békésben is. – Ilyenkor mindig itt van velünk édesanyám is, akinek a névnapját, az Etelka-napot karácsony előtt ünnepeltük – emelte ki Manni. – Neki köszönhetjük, hogy amíg mi a mézeskalácsok készítésével és eladásával foglalkozunk, addig ő szeretetével, finom főztjével kényezteti az unokákat és a családot. Vallásos, református család vagyunk. Minden karácsony első napján részt veszünk a karácsonyi istentiszteleten a csabai református templomban. A meghitt családi hangulat, a szeretet, a közös együttlét, az ajándékozás öröme erőt ad a karácsony utáni időszakra is.

A dédapa a népművészet mestere

Kádár Ferkó elmondta, dédapja kiérdemelte a Népművészet Mestere címet, népzenész, hangszerkészítő és díszítőművész volt. Dévaványán született és ott élt 1891-től haláláig, 1983-ig. A náddudán kívül csodálatosan játszott furulyán, klarinéton, tárogatón, hegedűn, citerán, mindemellett gyönyörűen, ízesen énekelt. Megszólaltatta 1953-ban Lehel kürtjét a jászberényi múzeumban. Országos jelentőségű szellemi értékére az 1950–60-as években figyeltek fel a népzenekutatók. Dédunokája a honi népművészet egyik legrangosabb elismerését, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által alapított Király Zsiga-díjat is megkapta. Kádár Ferkó munkássága tavaly bekerült a Békés Megyei Értéktárba.

A franciákat is elbűvölték

Kádár Ferkó egy érdekességet is elmondott arról, amikor Franciaországban hazánkat képviselték egy fesztiválon. Ott nemigen ismerték a magyar mézeskalácsot, kicsit idegenkedve fogadták. Kezdetben a Fotószínházban való fényképezkedéstől is ódzkodtak, és csak a bátrabbak éltek a lehetőséggel. A nézelődők később inkább családi fotókat kértek. Hamarosan kiderült, a környékbeli fényképészek mind bezártak, és Ferkóék ezt az alkalmat ragadták meg, és fotózták családostól a jelentkezőket.