2020.02.04. 11:14
Hogyan öltözködjünk környezettudatosan?
Mengyán Eszter újságíró, blogger a napokban tartott előadást a megyei könyvtárban a fenntartható, tudatos divatról. A helyi Direct Europe Tájékoztató Központ által szervezett programra sokan voltak kíváncsiak. Nem csoda, hiszen ma már egyre többen vannak tisztában azzal, hogy milyen környezetterhelő a divatipar működése. Vízpazarlás, vegyszeres szennyezés, szén-dioxid-kibocsátás, szeméttermelés, mind a divatipar bűnei között szerepelnek – ismertette a téma szakértője.
A 2720 ismerős szám? – hangzott el a kérdés Mengyán Eszter könyvtárban tartott előadásán. A legtöbben megdöbbenve hallgatták a választ. – Pontosan ennyi liter vízre van szükség egyetlen pamutpóló előállításához, beleértve a vízigényes gyapot megtermelését. Ez a mennyiség egy felnőtt ember számára nagyjából két és fél évre elegendő ivóvíz – osztotta meg a résztvevőkkel a sokkoló adatot. Az újságíró többek között ezzel a döbbenetes adattal támasztotta alá a téma fontosságát, majd hamar hozzátette, az ENSZ felmérése szerint a föld szén-dioxid-kibocsátásának tíz százaléka a „divatipar számlájára írható”, vagyis muszáj foglalkozni a kérdéssel, és megoldást találni rá.
Az egyik legismertebb online női portál egykori főszerkesztőjének élete és munkája is a divat körül forgott, rendszeresen írt a „kötelező” darabokról, a trendszínekről. Majd 2013-ban Bangladesben összedőlt a világ egyik legnagyobb ruhagyára, a Rana Plaza, melyben világmárkák varratták fillérekért a ruháikat. – A tragédiában több mint ezer ember halt meg. Az ott dolgozók hiába jelezték, hogy az épülettel gond van, a kivizsgáláskor nem találtak hibát. A ruhagyár újra megnyitott, és nem sokkal később összeomlott az épület. Ennek, és egy a témát feldolgozó dokumentumfilm hatására azt gondoltam, hogy főszerkesztőként, újságíróként másképpen kell beszélnem a divatról – emlékezett vissza a blogger.
Az egyik legnagyobb probléma a szakértő szerint, hogy a divatipar huszonöt évvel ezelőtt teljesen megváltozott, felgyorsult a termelés. – 2000 és 2015 között például megduplázódott, 50 milliárdról 100 milliárdra emelkedett az újonnan legyártott ruhák száma. Egy felmérés alapján, egy átlagos fogyasztó hatvan százalékkal több ruhát vásárolt 2018-ban, mint 2000-ben, ugyanakkor a ruhadarabok feleannyi ideig maradnak a szekrényében – hangsúlyozta. Szerinte komoly változást hozott az is, hogy a gyártás kikerült a távol-keleti országokba, a legtöbb ruha most már onnan érkezik a boltok polcaira.
De más, döbbenetes adatokat is megosztott a hallgatókkal, például, hogy bár a pamutot sokan jó választásnak tartják, hiszen természetes alapanyag, azonban érdemes tudni, hogy pamut és pamut között is óriási a különbség. Ráadásul mint mondta, a gyapottermelés használja fel a világon permetezett rovarirtó szerek huszonnégy százalékát, és a növényvédő szerek tizenegy százalékát. – Döbbenetes szám ahhoz képest, hogy a szántóföldi növényekre mindössze három százalék kerül – osztotta meg az előadó.
Valóban kell neked az a ruha?
Mengyán Eszter 2016 októberében döntötte el, hogy fél évig nem vásárol ruhát, cipőt és egyéb kiegészítőt. Semmit, ami a ruházkodással kapcsolatos. A fél évig tartó projektbe olyan jól belejött, hogy úgy gondolta, tovább folytatja a kihívást. – Egy évig nem vásároltam magamnak, könnyebb volt, mint gondoltam. Azóta is próbálok másodkézből ruhákat venni, és minél változatosabban variálni a ruhatáramat – árulta el.
Néha ő is beleszeret egy-egy ruhadarabba, de ilyenkor mindig figyelembe veszi a saját maga által összeállított szempontokat.
– Mindig megnézem, hogy milyen alapanyagból készült a ruha, valóban jól áll-e nekem, jól kombinálható a meglévő darabokkal. Illetve az Angliából indult harmincas szabályt is rendszeresen alkalmazom, vagyis átgondolom, hogy fel tudnám venni legalább harmincszor a boltban kiválasztott ruhát, és ha erre a kérdésre igen a válasz, csak akkor viszem haza az új szerzeményt – ismertette a blogger.
