Papok és káplánok látogattak a fürdővárosba, megnézték az erődítményt is

Közel 20 fős egri csoport érkezett a közelmúltban Gyulára, a fiatal papok, káplánok a várat tekintették meg Cseresznyés János, az Erkel Ferenc Múzeum történész munkatársának vezetésével – tájékoztatta hírportálunkat a városi kiállítóhelyeket is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

– Nagy élmény, hogy itt lehetünk, s bár már jártam a városban, a várat most néztem meg először – mondta el a cég kommunikációs munkatársainak Ternyák Csaba érsek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke ­hozzátette, nagy benyomást tett rájuk, egriekre az, hogy Gyulán egy ilyen gyönyörű várat találtak. Ennek kapcsán kifejtette: mint a legtöbben, ők is hozzászoktak ahhoz, hogy a várak hegytetőre, magaslatra épültek, és hogy a természeti környezet mindig is hozzájárult egy-egy erődítmény védelméhez, az ostromok megállításához. A megyei városban azonban érthető módon egészen más megoldással találkozhattak.

– Csodálattal hallgattuk az előadást arról, hogyan épült fel annak idején palánkfal, s hogy itt is igazi hősök védték a várat a törökök ellen, akik annak idején több mint 60 napon át álltak ellen a túlerőben lévő oszmánok ostromának – mesélte. Ezt követően kiemelte: megerősít bennünket ez a látogatás a magyarságtudatunkban, a népünkhöz való hűségünkben és abban a küldetésünkben, hogy mint papok, hirdessük az evangéliumot azoknak az embereknek, akik között élünk.

Az érsek meglepő momentumként, különleges érdekességként említette, hogy a vár egyik legrégebbi helyiségét, a kápolnát nem más, mint Miklós tripolitán püspök, egri segédpüspök szentelte fel még 1445. június 10-én.

– Az Egri egyházmegyénél immár hagyomány, hogy az érsek és a káplánok évente egyszer kvázi tanulmányi kiránduláson vesznek részt – ezt már az egri látogatók vendéglátója, dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök ismertette. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egri vendégek két napot töltöttek el Szegeden, majd a csongrádi megyeszékhelyről érkeztek Gyulára, és a várlátogatást követően innen indultak haza Heves megyébe. Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársának azon kérdésére, hogy miként esett a választás a gyulai várra, illetve a vártárlat megtekintésére mint szabadidős tevékenységre, dr. Kiss-Rigó László szintén egy kérdést tett fel, amely szerint elképzelhető-e, hogy ne Gyulára és a gyulai várra essen a választás?!

– A Szeged-Csanádi egyházmegye szíve csücske ez a város, egyházi és kulturális szempontból is és mindenképpen szerettük volna bemutatni a vendégeinknek – húzta alá végül.