2020.10.23. 07:12
Tíz esztendeje szentelték újra a gyulai kórházi kápolnát
A BMKK Pándy Kálmán Tagkórházának udvarán, Gyulán, több mint 120 éve áll kórházi kápolnánk, aminek felszentelése 1899. december 27-én történt, a Wenckheim család bőkezű adományaként.
Kittlingerné Tóth Márta: nem tudjuk felsorolni azt a sok örömöt és áldást, amit itt kaphattunk /Fotó: K. Z./
Fotó: Kiss Zoltán
Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a diktatúra Isten házát sem kímélte, először bezárták, majd 1967-ben orvosi könyvtárrá alakították át. Azonban sokak évtizedeken át tartó hűséges imádsága meghallgattatott, hiszen 2010. szeptember 23-án, egy napsütéses csütörtök délután, az öt történelmi felekezet képviselőinek a közreműködésével kápolnánk ünnepélyes újraszentelésére került sor. Istené a hála és a dicsőség, hogy 10 éve újra betöltheti eredeti küldetését, amire kórházlelkészként én magam is 14 évet vártam. Köszönet mindazoknak, akik a felújítást szorgalmazták és kivitelezték, ehhez anyagi forrást biztosítottak, különösen is akkori főigazgatónknak, dr. Kovács Józsefnek.
Az újraszentelés alapigéjéül az 1. Krónika 29, 10–13-at választottam: „Áldott vagy te, Uram, ősatyánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! Tied, Uram, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, Uram, az ország, magasztos vagy te, mindenek feje! Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet.”
A kialakult járványügyi helyzet miatt sajnos nem állt módunkban méltóképpen megemlékezni erről a jeles évfordulóról, de szűk körben betegekkel, munkatársakkal és a kórházi bibliakörrel is hálát adtunk Istennek ezért a nagy ajándékáért. Az örömteli hála pillanataiban Túrmezei Erzsébet sorai visszhangoztak bennem: „Mert felidézni és számba venni Ezen a Földön nem tudja senki, Annyi év alatt mit végezett itt lenn E szent hajlékban az élő Isten. Kegyelme árja hány szívbe áradt… Új erőt hányszor lelt itt a fáradt… Hányszor törölt le keze könnyeket… Hányan nyertek új, boldog életet, Bűnbocsánatot és békességet… Ő nem felejti, Ő számon tartja, Kinek volt e ház reménység partja, Kinek otthona, szent menedéke! Krisztus szavából árad a béke. Ő maga szólt itt! Ő maga járt itt! Lelkével Ő tett annyi csodát itt! Ezért a drága házért is áldunk!... S új csodák felé indul a lábunk…”
(Szóljon az ének, zengjen a hála – részlet).
Ha csak az elmúlt évtizedre tekintünk vissza, akkor sem tudjuk felsorolni azt a sok örömöt és áldást, amit a kórházi kápolnában kaphattunk. Újra és újra betelő vendégkönyveink is ezt bizonyítják. Most amikor többeket is megkérdeztem, hogy kinek mit jelent a kápolna, sokan a békesség szigeteként tettek róla említést. Mivel egész nap nyitva áll, nyáron hűvössel, télen meleggel fogadva, kiválóan alkalmas egyéni elcsendesedésre és a közösségi alkalmakon (istentisztelet, bibliaóra, szent mise) való részvételre, de különleges ünnepségeknek is helyt adott már, mint például zenés áhítat, keresztelés, házassági évforduló, eljegyzés, elhunytról való megemlékezés, jubileumi hálaadás, stb.
Áldott legyen az Isten az elmúlt több mint 120 évért, különösképpen is az elmúlt 10 évért! Tőle kérjük és várjuk az áldást az elkövetkező évtizedekben is.