Újraszentelték a felújított sírkápolnát Mezőkovácsházán

A példás összefogással felújított kápolna sorsáról, az előzményekről Albertus László mesélt a régi temetőben, szombaron, a sírkápolna felszentelése előtt. A helytörténész visszapörgette az idő kerekét.

– A viharok által megtépázott sírkápolna tetején lyuk tátongott, az épület ki volt téve az idő viszontagságainak. Miután a Simay családról írtam egy történetet, üzeneteket kaptam. Boda Péter kőművesként vállalta, hogy ingyen megcsinálja a kápolna építési munkáit. Abordán Zsolt a kifestésére jelentkezett.

Ekkor hirdette meg a Balogh György Honismereti Egyesület a sírkápolna felújítására a gyűjtést. Hála és köszönet mindenkinek, aki segített. Elkezdődhetett a munka, amihez csatlakozott a Mezőkovácsházi Településgazdálkodási Kft, a bádogozási munkákra Bódi Béla segítsége érkezett meg. Manapság kevés olyan projekt valósul meg, ami csak összefogáson alapul és csak azért segítettek az emberek munkájukkal, anyagi hozzájárulással, hogy megőrizzenek egy darabot a történelmükből – mesélt az összefogás erejéről a helytörténész, majd a családról.

Mezőkovácsháza több mint 200 éves történetét a lakókon kívül a kincstári bérlők és a földbirtokosok alakították. Azok, akik már az 1813-as telepítés előtt is itt éltek és munkálkodtak. Az első bérlők (Kövér, Simay, Vertán) örmény származásúak voltak. Ők támogatták az első maradandó épületek elkészültét (iskolát, a katolikus és a református templomot, a községházat). Az 1880-as évek elején készülhetett az első kripta a kovácsházi régi temetőben, amikor Simay Krisztóf a katolikus templom építéséért felelős bizottság elnöke elhunyt.

– Ma ez a sírkápolna a parókia és a katolikus templom után a legrégebbi megmaradt építménye Mezőkovácsházának. Miután kinyitottuk, a Balogh György Honismereti Egyesület tagjai kitakarították, s megtalálták a lejáratot a kriptához, ahol hét koporsó pihen. Koszorútartó és térdeplő volt a kápolnában, ezeket próbáltuk rekonstruálni a felújítást követően – avatta be a feltárás részleteibe a szép számú hallgatóságot Albertus László.

S hogy mit tudott meg kutatásai során az egyik leggazdagabb örmény származású Simay családról? Simay Kristóf letelepedett a kovácsházi pusztára. Övé volt a Béla major, illetve a battonyai út mellett található majdani Purgly birtok. Tagja volt a község képviselő-testületének és nagylelkűen támogatta a község megmaradását és annak fejlődését. Halála után a családfői szerepet fia, Simay Ede vette át. Négy gyermeke volt: Ilona, Gabriella, Elemér és Ede. Kinevezték királyi tanácsosnak. Személyiségére jellemző volt nagyfokú adakozása. Gyermekei közül csak Gabriella házasodott meg, akit Rozvány György gyógyszerész vett el. A sírkápolnába 1917-ben temették el az utolsó családtagot.

Felbukkant a még élő leszármazott Pécsen

A helytörténésznek meggyőződése volt, hogy a Simay család (Rozvány György gyógyszerész és Simay Gabriella fiának a halálával) kihalt. De nem! – Arany János barátjának a dédunokája, valamint Rozvány György gyógyszerésznek és Simay Gabriellának az unokája, Rozvány György, 81 éves és ma Pécsen él. Volt építész s máig aktív író, költő és újságíró, aki a Simay család mezőkovácsházai életéről alig tudott eddig: – Gyógyszerész nagyapám, Rozvány György régi, a gyógyszertár belsejében készült fényképét őrzöm – küldte el a kovácsháziaknak levelében üdvözletét a leszármazott.