Trianonra is emlékeztet a békéscsabai alkotás

Az oszlop három nézetével az Y alakban összefutó utak bármely irányából érkezők számára egyenrangú látványt nyújthat. A talapzaton a nemzeti egységet államban megszilárdító szent királyok, István és László, valamint a Kárpát-medence-szerte tisztelt Imre herceg domborművei láthatók: a Wesselényi utca felől Szent István, a Damjanich utca felől Szent Imre, a Kölcsey utcai óvoda felől pedig Szent László.

A Szentháromság ábrázolásaként megjelenik a művön az Atya teremtő kézként, a Fiú, illetve a Szentlélek galambként. Az alkotás ugyanakkor a hitbéli tartalom mellett, azt nem csorbítva, hanem arra ráépülve kettős üzenetet hordoz, utal arra, hogy száz éve írták alá a trianoni békediktátumot.

Ezért került rá az a felirat, hogy Hiszek Magyarország feltámadásában.

A talapzaton álló oszlopon a kereszt motívuma fut végig minden nézetből, az oszlopfő központi nézetében Jézus ábrázolással, utalással a trianoni békediktátum okozta szenvedésekre, a Márai Sándor által megfogalmazott népek Krisztusa, Magyarország allegóriára.

A mű megvalósítását dr. Szatmári Csaba, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese kezdeményezte, szervezte. Elmondta, a környékben nőtt fel és itt is lakik, ezért fontos volt számára, hogy a korábban elhanyagolt területet rendezzék, valamint azt valamilyen alkotással szépítsék, bővítsék. A Wesselényi és Damjanich utcák Y alakú találkozása, a három út összefutása pedig adta magát, hogy ott elhelyezzenek egy Szentháromság oszlopot.

Dr. Szatmári Csaba hozzátette, tavaly karácsonykor fogant meg az ötlet, majd következett a szervezés. Év elején vette fel a kapcsolatot Szőke Sándor kötegyáni szobrászművésszel, megszülettek a tervek, amit a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Erős Apolka vezette bírálóbizottsága jónak talált és megvalósításra javasolt. A mű elhelyezését támogatta az önkormányzat is, a kormány pedig biztosította a forrást, illetve voltak önzetlen segítők, akik munkát ajánlva járultak hozzá a kezdeményezéshez.

– Régen szokás volt a járványok elmúltával Szentháromság oszlopot állítani – folytatta dr. Szatmári Csaba. Az ügyvéd kiemelte, a mostani, koronavírus-helyzettel terhelt esztendő sajátos aktualitást is ad tehát az alkotás felállításának, persze akkor, amikor az ötlet megszületett, nem sejthette senki sem, hogy ez így lesz. Hozzátette, bízik benne, hogy most is

egy járvány végét jelentheti az oszlop felállítása.

Hangsúlyozta, az sem véletlen, hogy december 22-én készült el a mű. Ugyanis 102 éve, 1918. december 22-én Kolozsváron tartottak gyűlést – válaszolva a nem sokkal korábbi, gyulafehérvári román gyűlésre –, ahol 120 ezer székely, magyar, de szász és román is kinyilvánította azt a szándékát, hogy együtt akar maradni a magyar anyaországgal. Az alkotás tehát nemcsak évében, hanem hónap és nap szerint is emlékeztet arra, hogy végül Trianonban milyen, a nemzeti, emberi önrendelkezés jogát figyelmen kívül hagyó döntést hoztak.

Távolról egy gyertyatartót idéz a mű

Igazán látványos munka zajlott kedd délelőtt a Wesselényi és a Damjanich utcák Y alakú találkozásánál, egy daru segítségével emeltek be több részt is. Nem véletlen, hogy sokan megálltak nézelődni a környékben.

Szőke Sándor elmondta, összesen húsz elemből áll a kőből készült alkotás. A kötegyáni szobrászművész hozzátette, három hónapig tartott a munka, szoros volt a határidő, ezért bizonyos részeken az előző napon is dolgozott. Kifejtette, távolról egy gyertyatartót idézhet a mű, ezért került a tetejére, utolsó mozzanatként a láng. Az alapkoncepcióban a Szentháromság megjelenítését tűzték ki célul, de egy újabb funkciót is kapott, így trianoni emlékműnek is beillik az oszlop.

A kezdeményező és szervező, dr. Szatmári Csaba ügyvéd elmondta, reményei szerint – és ha a járványhelyzet engedi – húsvétkor szentelhetik fel a művet, a közéleti átadást pedig június 4-ére tervezik.