Új dimenziók nyílnak a szarvasi hallgatók előtt

Szinte minden olyan agrárképző intézmény, amely meghatározó Magyarországon, egy egyetemmé olvadt össze 2020 augusztusában, így a szarvasi campus előtt is új lehetőségek nyílnak meg – nyilatkozta megkeresésünkre Futó Zoltán intézetigazgató.

Az új intézmény a Szent István egyetem, a keszthelyi Georgikon kar, a Gyöngyösi Károly Róbert Campus és a kaposvári egyetem egészének egyesülésével jött létre, melynek része a szarvasi agrároktatás is. Mindez csupán a kezdet volt, hiszen február 1-től a fentiek Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven folytatják munkájukat, amihez a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) intézetei is csatlakoznak. Mindez új szervezeti egységben, fenntartóváltással és alapítványi formában működik majd.

Futó Zoltán leszögezte: az összevonással egy olyan egyetem alakul ki, amely meghatározó lesz országosan a vidékfejlesztés, az agrárium és az agrárinnovációk területén, hiszen minden tudományterületet kiváló kollégákkal, illetve feltételekkel tud lefedni. Kifejtette, mindez számos változást hozott a szarvasi campus életében is.

A Békés megyei képzőhelyet illetően megnyílnak a lehetőségek,

mert az újrainduló szakokon kívül, az új egyetemi kötelékben, a vidék számára immár az összes elérhető szak hirdethető lesz Szarvason. Így az agrár bármely hiányszakmának minősülő területének képzését meg tudják majd oldani, ráadásul helyben. Ez gyakorlatilag teljesen új dimenziót nyithat meg a szarvasi képzésben, mind az alapszakok, mind a mesterszakok tekintetében.

A képzések lehetséges bővítésével pedig a térségben lakóknak nem kell több száz kilométert utazniuk a nagy egyetemi központokba. Mindez azért fontos, mert Békés megyében számos, saját családi agrárvállalkozást továbbvivő fiatal van, akik a helyben tanulás mellett dolgozni is tudnak.

Szarvason elsősorban a mezőgazdasági vízgazdálkodást és öntözésfejlesztést helyezik a fókuszba, hiszen nagyon hosszú periódusok vannak jelentős csapadék nélkül. Ezek a száraz időszakok az agráriumnak óriási kihívást jelentenek, főként Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyékben, melyek jelentős öntözési területekkel rendelkeznek.