A hímes tojás és az írókázás hagyományát őrzik a családok

A húsvéti népi hagyományok őrzése és ápolása nagyon sok családban jelen van, még ha ez az ünnep más is a koronavírus-járvány miatt, mint a többi. A mai nap jellemzően a hímes tojások készítésével és a sonkafőzéssel, a kalácssütéssel, az ablakok díszítésével zajlik.

Locsolóktól nem népesülnek be vasárnap és hétfőn a lányos házak,

de minden más, ami a húsvétot a népszokások oldaláról jellemzi, megtalálható a készülődésben.

– Egykoron a család és a rokonok mellett a Kondorosi Faluszépítő Baráti Társaság fiú tagjai jöttek hozzánk, lányokhoz locsolkodni, és számukra készültünk finomságokkal. Ha nem értek ide időben, délután előkerült a szódásüveg, a vödör, és vízzel mi locsoltuk őket – mesélte Závogyán Magdolna. Aki most Sára lányának is segít, hogy a Kondorosi Ifjúsági Műhely programjában méltó módon vegyen részt.

– Nekünk ugyan nincs utcafronti ablakunk, de elkészítjük a kert és a lakás dekorációját, valamint a meglepetéseket is elérhetik majd a programban részt vevők – hangsúlyozta az édesanya. – Örülök, hogy az ifjúsági műhely egy olyan programot valósít meg, melyben egy helyi túraútvonalon át Kondoros nevezetességeit még inkább megismerhetik a résztvevők.

A lányoknak pedig bőven akad dolguk a húsvéti dekorációk elkészítésével.

Az ünnepi asztal dísze természetesen a kalács, a sonka, az annak levében főtt tojás, a kolbász és a tavaszt idéző zöldségek az újhagymától a piros retekig, erős paprikáig. És egyre több helyen már húsvétkor is helyet kap a mézeskalács, a hímes tojás mintájára.

– A karácsony jellegzetes süteménye a mézeskalács, de feleségemmel, Mannival úgy döntöttünk, hagyományos népi díszítéseket viszünk fel írókával húsvéti mézeskalácsokra. Akik ezeket látják és kóstolják, beszélgetnek is a gyimesi, a felvidéki, a zalai mintákról – ecsetelte Kádár Ferkó, aki a honi népművészet egyik legrangosabb elismerését, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által alapított Király Zsiga-díjat is megkapta.

– A szokásokat ötvöztük a modern világgal, így a mézeskalácsok egy része 3D-s, azaz térbeli alakzatú.

Manni elmondta, gyermekeik már nagyok, Katica 20, Kende 18, Kolos 17 éves, de a húsvéti hagyományokat őrzik. Sajnos, ezekből idén a járvány miatt több minden kimarad, de lelkükben ugyanúgy átélik a húsvét üzenetét, az ünnep hangulatát, mint máskor.

Pál Miklósné elmondta, hajdanán a lila és a vöröshagyma héját felhasználva főzték meg a tojásokat, hogy megkapják egyedi színüket. Az írókázás, karcolás és berzselés tudományát ma már unokáinak adja át. Mindig kiselőadással is szolgál, hogy melyik mit jelent, és milyen tájegységekre, kultúrára a legjellemzőbb. Az utóbbi években mindig a húsvétvasárnapi ebéd után, közösen festették a tojást. Most a nagycsalád nem jöhet össze, de a kapcsolatot a modern kor eszközeinek segítségével tartják.

Támaszsonkát füstöltek fel

Megyénkben ebben az évben is a 16–17 kilós támaszsonkát füstölték fel disznótor után húsvétra számos háznál. A járvány miatt az ünnepi találkozás a minimálisra csökken. Néhány nappal ezt követően pedig ugyanabban a formában már unalmassá válhat a termék. Szerencsére a jó minőségű sonka még akár egy-két hónapig is eláll, és a legkülönbözőbb módokon felhasználható ételek elkészítéséhez.

–Húsos tésztától a babgulyáson át a sonkás tekercsig sok mindent készíthetünk belőle, de egy tojásrántottát is jobbá tesz a füstölt sonka – hangsúlyozta Prohászka Béla Venesz-díjas, olimpiai aranyérmes mesterszakács. – A gyorspácolt sonkákat viszont ne tároljuk sokáig, mert ezeket a termékeket húsvéti fogyasztásra készítették, és a vákuumcsomagolás megbontása után néhány napon belül megromolhatnak.