A Bényei házaspár mesébe illő birodalmat teremtett Békésen

A korábbi szántóföld egykoron Bényei Gáborné édesapjáé volt, majd a házaspár úgy döntött, hogy gyümölcsöskertjüket elcserélve, ott kezdenek gazdálkodni. Bényei Gábor szakmai ­tudását felhasználva megoldotta a területen jelentkező belvízproblémákat, ezután pedig saját forrásból és pályázati támogatásokból diófákat ültettek. Majd újabb földet vásároltak, amelyre előbb szilva-, majd barack-, meggy- és cseresznyefákat telepítettek. Közben bővítették a tanya épületegyüttesét, illetve egy feldolgozót is kialakítottak.

Ezalatt egészen különleges módon képbe kerültek a kecskegidák, amelyek később a tanya mindennapjainak részeivé váltak, és számos elismerést hoztak Bényei Gáborék számára. Julika meghirdette eladásra vagy cserére az Optima írógépét. Némi meglepetésre Szabadkígyósról két kecskét ajánlottak fel az eszközért cserébe. Meg is történt az „adásvétel”. A szépen gyarapodó kecskeállomány pedig később a Diós-tanyára került. Istállót, majd a tej feldolgozásához és sajtkészítéshez alkalmas üzemet építettek pályázati források segítségével, amiben szintén a támogatásnak köszönhetően egy holland szakember is segítette őket. Kecskesajtjuk hamar óriási sikereket ért el, budapesti szállodák és neves éttermek vásároltak belőle. Termékeik egyebek mellett kiérdemelték az Év Sajtja és a Kiváló Magyar Élelmiszer címet is.

Néhány esztendő múlva azonban Bényei Gábor és Julika válaszúthoz érkezett, hiszen termőre fordultak a gyümölcsfák, ami szintén egész embert kívánt. Végül úgy határoztak, hogy felhagynak a kecsketenyésztéssel és a sajtkészítéssel. Az állatállományt csángók vásárolták meg, a technológiát belföldön vették meg tőlük.

Ugyanakkor már a sajtgyártással párhuzamosan feldolgozták a gyümölcsöket is.

– Kezdetben kézzel dolgoztunk, egész nap álltunk a rézüst mellett, és kevergettük a szilvalekvárt. Később a férjem kiszúrt egy modern lekvárfőző készüléket. Bevallom, először mérges voltam, mert sokalltam a horrorszerű árát, mostanra viszont nem tudok elég hálás lenni, hogy megvásároltuk. Segítségével mindig állandó minőséget tudunk biztosítani vevőinknek – mesélte Bényei Gáborné. A berendezést egyébként a házaspár egészen Csehországból hozta haza saját autóján, ami nem volt egyszerű, de sikerült. Hogy mennyire megérte a kalandos út, mutatja az is, hogy a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) gyűjteményébe beválasztották a „Szilvalekvárt a békési Diós-tanyáról”. A szilva mellett barackból, meggyből és cseresznyéből is készítenek lekvárt.

Később újabb elemként, a falusi turizmus keretében apartmanokat is kialakítottak, előbb a saját területükön, míg később megvették a szemközti házat, ahol szintén szálláshelyet hoztak létre. A lehetőség hamar kedveltté vált, Budapestről, Miskolcról, a Dunántúlról egyaránt sokan érkeznek hozzájuk. Voltak, vannak vendégeik Macedóniából, Németországból és több külföldi országból is. A Kisfaludy Szálláshely-fejlesztési Konstrukció keretében a külső apartmant a közelmúltban, a pandémia alatt tovább korszerűsítették, egyebek mellett a tetőre napelemek kerültek, és klímával is felszerelték az ingatlant.

A nyugalom fontos vonzerő

Akik hozzánk jönnek, általában a csendért, a nyugalomért választanak minket – árulta el hírportálunknak Bényei Gábor és felesége. Nagyon sok biciklis csapat is döntött a Diós-tanya mellett, kerékpáros orvoscsoportot, litván motorosokat is láttak már vendégül. – A városvezetés részéről is azt tapasztaljuk, hogy megfelelő gazdasági és kulturális környezetet igyekszik teremteni a vállalkozások számára. Mint elárulták, a közelmúltban Polgár Zoltán alpolgármesterrel is egyeztettetek a közös gondolkodásról.