Hullámokat vetett a patkánytérkép Békésben

Nincs olyan pontja az országnak, ahol ne észlelnének patkányokat, de az egyes megyék, nagyvárosok között hatalmasak a különbségek – derült ki a most először elkészült országos patkánytérkép adataiból, amelyek az egerek előfordulását is megmutatják. A felmérés a Sokk a rovar Facebook-oldalon zajlott – írta meg sajtóközleményében a Bábolna Bio Kft.

Részletezték, a térkép alapjául szolgáló kérdőívet 4000 érdeklődő töltötte ki, így nagy adatbázis alapján mutatható be, hol mennyire elterjedtek az országban ezek a rágcsálók. A felmérés szerint nincs olyan vidéke az országnak, ahol ne lennének jelen a patkányok és az egerek, de az egyes megyék és települések között nagyok a különbségek.

Lakosságarányosan a legkevesebb bejelentés a dunántúli megyékből jött, a legtöbb pedig Békésből, Borsodból, Hevesből és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.

Hozzátették, a patkányok és egerek előfordulása összeségében hasonló képet mutat, azonban a két kártevő elterjedtségében is vannak jelentős különbségek, akár ugyanabban a megyében is. Érdekesség, hogy a nagyobb települések közül a lakosságarányos bejelentések alapján a patkányoknál és az egereknél is Sárbogárd, Gyomaendrőd és Kisújszállás végzett az első három helyen, csak más sorrendben. A válaszokból az is kiderült, hogy a többség szerint évente nő ezen rágcsálók a száma.

A patkányok és egerek amellett, hogy közegészségügyi veszélyt jelentenek, akár komoly gazdasági károkat is tudnak okozni, így még akkor is folyamatosan védekezni kell ellenük, ha jelenlétük éppen nem látható, ezzel ugyanis elejét lehet venni az elterjedésüknek – hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára Dr. Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezetője.

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere elmondta, meglepődve értesültek arról, hogy készült egy rágcsáló térkép, különösen úgy, hogy településük ilyen „előnyös” helyen szerepel rajta.

Mivel a felmérést készítők szerint a nem reprezentatív statisztika és annak alapján elkészült térkép egy 4000 főt felölelő szűk körben, ráadásul egy Facebook-os szavazás eredményeképp jött létre, így véleménye szerint közel sem tekinthető tényként.

A városvezető hangsúlyozta, szomorúan tapasztalta, hogy a cég, amely a rágcsáló térképet készítette, saját Facebook oldalán, illetve az ország szinte minden pontjára megküldött sajtóközleményében is tényként közli az ország lakosságához képest igencsak szűk körben elvégzett felmérés eredményét. Mindez óriási presztízsveszteséget és komoly anyagi hátrányt is jelenthet Gyomaendrődnek, hiszen egy ilyen hír egy turisztikával foglalkozó településen nem jön jól senkinek. Ráadásul alaptalannak és légből kapottnak érzik a közzétett számokat, ezért megtették azon szükséges jogi lépéseket, amik segítségével bizonyíthatják igazukat, illetve igazolni tudják, hogy a felmérés eredménye alaptalan.

A Bábolna Bio Kft. lapunk megkeresésére elmondta, a Sokk a rovar Facebook-oldalt felhasználva először tavaly végzett felmérést az invazív címeres poloskák magyarországi észleléseiről. A kérdőíves kutatás rendkívül népszerűnek bizonyult, ezért ezt követően ugyanezzel a módszerrel felmérést hirdettek annak érdekében, hogy létrehozzák az ország első patkány- és egértérképét. A három hétig elérhető, 14 kérdést tartalmazó részletes online kérdőívet pedig nemcsak a Sokk a rovar Facebook-oldal közössége, hanem bárki kitölthette. A lehetőséget országosan népszerűsítették a sajtóban és a közösségi médiában is.

A kérdőívet önkéntesen mintegy négyezren töltötték ki, melynek során azt is megadták, hogy melyik megyében és azon belül melyik településen észlelték a rágcsálók jelenlétét.

Nem volt az országnak olyan megyéje, kisebb térsége, jelentősebb települése, ahonnan ne érkezett volna patkány- vagy/és egérészlelés. A kérdőíveken összesen 3307 egér- és 2883 patkányészlelést jelentettek. A kérdőívkitöltők száma és a rendelkezésünkre álló adatmennyiség jóval nagyobb a hasonló online vagy offline kutatásokban szokásosnál, amelyek általában 500-1000 fős mintákkal készülnek.

A cég hangsúlyozta, a felmérés minden adata teljes részletességgel rendelkezésükre áll, azokat megfelelő statisztikai módszerrel dolgozták fel, és az eredményeket térképeken és grafikonokon ábrázolták. A közölt adatok azt mutatják, hogy egy-egy településről vagy megyéből lakosságszám-arányosan (tízezer lakosra vetítve) hány patkány- és egérészlelés érkezett. A Bábolna Bio pedig nem tett olyan megállapításokat, amelyeket a felmérés eredményei ne igazolnának. A begyűjtött nagy mennyiségű információt alaposan és részrehajlás nélkül dolgozta fel és tette közzé az egér-és patkányészlelések térképein, grafikonjain.

Egyforma a patkányok előfordulása Békésben

A patkányirtással foglalkozó gyomaendrődi Tari Lászlótól megtudtuk, tapasztalatai alapján cáfolja azt, hogy Gyomaendrőd lenne a „legfertőzöttebb” terület a patkányokat érintően, hiszen a megye településeiről egyformán érkeznek hozzá a megkeresések. Hozzátette, persze Gyomaendrődön is vannak patkányok, és kérik azok irtását is, de közel sem kiemelkedő mennyiségben. Elmondta, ő Békés megyében és néhány környező településen írt már közel két éve hivatásszerűen (előtte 20 évig hobbi szinten) vadászgörényekkel és kutyákkal patkányokat, aminek alapján elmondhatja, nincs olyan település, ahol ne fordulna elő ez a rágcsáló, így a megyéből szinte mindenhová hívják, de patkányoktól kiemelten fertőzött területet nem tudna meghatározni a települések közül.