Ötszáz éve íródott az első csabai, magyar nyelvű levél

Dr. Halmágyi Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának levéltáros szakembere kiemelte, mivel a földesúr Csabán keltezte a levelét, feltételezni lehet, hogy ekkor már létezhetett valamilyen formában az az épület, melyet később csabai castellumként, várkastélyként emlegetnek. – Az írott források újraolvasásával kiegészíthetjük, amit a neves helytörténészek, Haan Lajos és Karácsonyi János a kastélyról közreadtak – tette hozzá. A gyulai várnagy, Sadobrich Péter 1529. május 20-án levelet írt Gyula urának, a külföldön tartózkodó Brandenburgi Györgynek, aki Habsburg Ferdinánd király híve volt. A várnagy felsorolta azokat az erősségeket, melyek Gyula közelében feküdtek, és a Ferdinánddal rivalizáló Szapolyai János hűségén álltak. Köztük van „castellum Chÿaba”, egy mérföldnyire Gyulától.

A csabai várkastélyról szóló bővebb források az épület pusztulásáról tájékoztatnak.

Egyik forrásunk a kastély lerombolójától, Mágocsy Gáspár, gyulai kapitánytól való, aki Habsburg Ferdinánd király pártján állt. Ő 1556. június 20-án levelet írt a nádornak, Nádasdy Tamásnak, és beszámolt a történtekről. Mágocsy levele szerint a csabai kastély ura, Ábránfy Imre együttműködött a Habsburg Ferdinánddal szemben álló Szapolyai János Zsigmond híveivel. Vállalta, hogy lázadókat és törököket fogad a csabai várkastélyba, és „nyugtalanítja” Gyulát. Mágocsy Gáspár, miután tudomást szerzett a szervezkedésről, harcosaival kisebb ágyúkkal éjszaka Csabára vonult, és virradatra ostrommal bevette a kastélyt. A harc során Ábránfy Imre is halálát lelete. Mágocsy szerint a castellum eléggé meg volt erősítve kőerődítményekkel és toronnyal.

A várkastély emlékét Békéscsabán a Kastély utca őrzi. Bácsmegi Gábor régész és kollégái az utóbbi időben geofizikai módszerekkel nyomára akadtak az egykori erődítmény maradványának. Az erősség pusztulásáról azonban nem Mágocsy Gáspár levele az egyetlen forrásunk. A „másik oldal” álláspontja is ránk maradt!

– Patócsy Margit, a kastélyt védő Ábránfy Imre édesanyja előbb a pozsonyi, majd a szepesi káptalan előtt tiltakozott a családját ért sérelem miatt. Erika Javošová, Monika Bizoňová és Martina Orosová szlovák levéltárosoknak köszönhetően bepillantást nyerhettem ezen latin nyelvű kéziratok másolataiba – fogalmazott dr. Halmágyi Miklós. – Margit úrnő arról nyilatkozott, hogy

a fiát, Ábránfy Imrét kicsalta a castellumból egy bizonyos Szterzenkovics Mátyás, azzal, hogy tanácskozzanak, majd Imrét a kastélyon kívül megölték, és felégették a castellumot.

A pozsonyi tiltakozás a történtek körülbelüli idejét is megadja: 1556-ban, Krisztus teste ünnepe környékén történt Imre megölése. Krisztus Szent Testének és Szent Vérének ünnepe – Úrnapja – 1556-ban június 4-ére esett.

Mint megtudtuk, az MNL Békés Megyei Levéltár október közepén konferenciával kíván emlékezni az első Csabán kelt, magyar nyelvű oklevél megszületésének 500. évfordulójára, és a csabai castellumra. Más intézmények szakembereivel is együttműködnek, és békéscsabai városvezetés is támogatja az elképzelést.

A gyerekek elképzelték az egykori várkastélyt, majd rajzokat készítettek ötleteik alapján

Az 1556-ban lerombolt csabai castellumról nem maradt ránk korabeli képi ábrázolás, így leginkább a képzeletünk alapján válaszolhatunk arra a kérdésre, hogy miként nézett ki ez az épület.

A levéltár dr. Bódán Zsolt osztályvezető ötletére áprilisban rajzpályázatot hirdetett általános iskolás tanulók számára, a következő címen: Milyennek képzelem a csabai várkastélyt? A felhívásra közel 90 pályamunka érkezett. A kisebbek közül az első helyet a 8 éves Csenki Nóra kapta, aki a tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola tanulója.

A második és harmadik helyet a 6 éves Marton Liza Boróka és az 5 éves Tari Benedek munkái érdemelték ki, ők a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium növendékei. A nagyok közül a békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola 6. osztályos tanulói nyerték el az első három helyezést: Lipták Jázmin, Káman Abigél és Szűcs Benkő.

A zsűri tagja volt Koszecz Sándor, a békéscsabai Kollabor Természettudományos Élményközpont vezetője, valamint Balogh Dorottya főlevéltáros, igazgatóhelyettes és az esztétika végzettséggel is rendelkező Czégé Petra levéltáros.

A pályamunkák elbírálása során elsősorban nem a történeti hűséget vették figyelembe – hiszen nem tudjuk, miként nézett ki a csabai castellum, hanem az ötletességet és képzelőerőt, a pályázók életkorához mérten. A Békés Megyei Levéltár Facebook-oldalán hamarosan láthatóvá válik a beérkezett közel 90 műalkotás.

– A képeket ki is szeretnénk állítani Békéscsabán, a csabai castellumról szóló, októberre tervezett konferenciánk táján a Békés Megyei Könyvtárban. A kiállítás megnyitóján adnák át az első 3–3 helyezettnek szóló emléktárgyat is. Az összes pályázó emléklapot vehet át a levéltár igazgatójának, Sáfár Gyulának aláírásával.