Soltz Gusztáv emlékére avattak táblát a békéscsabai csarnoknál

Békéscsaba büszke a hagyományaira, a nagyságok emlékét számos tábla őrzi a városban – mondta Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. Soltz Gusztáv évtizedeken át élt a településen, komoly szerepet vállalt az 1849/49-es forradalom és szabadságharc idején, majd az 1860-as években került Csabára, és 1880-tól vezetett iskolát. A vívás így, mint sporttevékenység az 1880-as évektől van jelen a településen. Az ötkarikás játékok kapcsán elmondta, a magyar olimpiai aranyérmek több mint ötödét a vívók szerezték. A politikus hangsúlyozta, Békéscsaba büszke a szablyavívókra, akik számos rendezvényen ejtik ámulatba a közönséget.

Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója felidézte: Soltz Gusztáv 1832-ben született a felvidéki Lőcsén. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, tizenhat évesen állt be a legendás honvéd zászlóaljba, a vörössipkások közé, amelyben a katonák átlagéletkora 18 év volt. Harcoltak a szerbek és az osztrákok ellen is, sokszor reménytelen küzdelmet folytattak. A fegyverletétel után büntetőzászlóaljba száműzték, ahol megalázták, majd egy osztrák zászlóaljba került, hadnagy és főhadnagy lett, vívómesterré vált. Ő lett Békéscsaba első vívómestere is, oktatott Békésen és Orosházán, sőt Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Cegléden is.

– A legmagyarabb sport legnemzetibb fegyvernemében, a kardban, a szablyában oktatta a fiatalokat – hangsúlyozta Máday Norbert, aki szerint Soltz Gusztáv megérdemli az emléktáblát és aki szerint a magyarság addig marad meg, amíg a szablya is megmarad.

Az emléktáblát Herczeg Tamás, Máday Norbert, dr. Kiss Gyula aljegyző és Trényi Péter, a békéscsabai szablyavívó-iskola vezetője leplezte le. Kálinger Roland tábori lelkész áldotta meg, majd többen meg is koszorúzták.