Világhírű módszerrel tanít az orosházi zenepedagógus

– Huszonkét évvel ezelőtt ismertem meg ezt a módszert s szerettem bele. Megtanultam a külföldi tanároktól és elhoztam Orosházára. Akkor újdonság volt a színpadon az első koncerten egyszerre 20 hegedűst látni, de még meglepőbb volt az első Suzuki-találkozó, ahol az ország különböző városaiból 80 kis muzsikus lépett fel a Petőfi művelődési központ koncerttermében – elevenítette­ fel elköteleződését a világhírű módszerrel a tanárnő, aki máig lelkesen tanítja a kis zenészeket.

Elmondta az idei Suzuki-táborról, hogy az

nemcsak a gyerekeknek adott lehetőséget tudásuk fejlesztésére, az együtt muzsikálás örömének az átélésére, de élmény volt a szülőknek is,

akik minden pillanatát követhették a próbákon folyó munkának, a koncerteknek, és természetesen utána jöhetett a közös strand és más kikapcsolódás is.

– Az idén Kisújszálláson találkoztunk, ahol 63 hegedűs- és csellistatanítvány vett részt, de a lelkes családokkal összesen százharmincan voltunk. Csodás ez a szülői érdeklődés és támogatás, amelynek sokat köszönhetünk mi, tanárok is – tette hozzá.

– A gyerekekkel gyorsan megtaláltuk a közös hangot, pörgős napjaink voltak, már a második napon felléptünk a strandon az ott pihenők nagy örömére. Odajöttek és gratuláltak, megerősítettek bennünket, jól csináljuk a dolgunkat, nagy tetszést arattunk – mesélte élményeiket az orosházi zenepedagógus.

Több fellépésük is volt még, este pedig nagy koncerteket adtak a vigadóban. Először a tanári koncert, majd két növendékhangverseny és végül a zárókoncert.

– Bátran mondhatom, mindegyik sikeres, nívós műsor lett. Örülök, hogy a részese lehettem. Az is jó érzés, hogy ez a közös muzsikálás más kollégámat is ennyire megérintett, elmondani talán nem is lehet, érezni kell, hogy mennyire szeretünk együtt lenni, tanítani, gyönyörű darabokat játszani együtt – hangsúlyozta Csernainé Erőss Ella.

A Suzuki-módszer az egész világon elterjedt, és semmi köze az autómárkához

A módszert Shinichi Suzuki fejlesztette ki óvodáskorú kisgyerekek hegedűoktatására, miután egy négyéves kisfiú apja megkérte rá, tanítsa meg a fiát a hangszeren játszani. Ilyen kicsi gyerek zenére oktatását akkoriban lehetetlennek tartották, de hogy Suzuki teljesítette feladatát, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a fiú, Toshiya Eto később híres hegedűművészként vált ismertté. Suzuki autodidakta módon tanult meg a hangszeren játszani 17 éves korában, hanglemezfelvételek segítségével.

Később a rábízott tanítványait is hallásuk fejlesztésére és sok ismétlésre ösztökélte. Úgy gondolta, e kettő a fontos, és nem az a túlmisztifikált dolog, amit tehetségnek hívnak. A Suzuki-módszer másik fontos alappillére a szülő bevonása. Azok a gyerekek, akik nála tanultak hegedülni, nem egyedül érkeztek az órára: édesanyjuk vagy édesapjuk is hegedűt vett a kezébe. Ezáltal az is biztosítva volt, hogy a gyerekek otthon tényleges szülői felügyelet mellett tudtak gyakorolni egy olyan szülővel, aki valóban tudott segíteni nekik a „házi feladat“ elvégzésében vagy javításában.

A százéves korában elhunyt Suzuki módszerét később a hegedűoktatáson kívül más területeken is kipróbálták: saját bevallása szerint például ezen az elméleten alapszik Helen Doron korai angolnyelv-tanítási módszere is.