A gyulai fürdőt és a várat egy turista sem hagyja ki

– Az előző stratégia lejárt, ezért kellett újat alkotni. Ahogy az előző, úgy ez a szakmai anyag is öt évre szól. Fontos, hogy amikor a pályázati kiírások megjelennek, akkor rendelkezésre álljon a dokumentum, amelyben a fejlesztési célokat, a szakmai tartalmakat is megfogalmazzuk – fejtette ki az előterjesztés tárgyalása során dr. Görgényi Ernő.

A város polgármestere elmondta, a stratégiát több körben megvitatták, a turisztikai desztinációs szervezet, majd a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület után a lakosság, az érdeklődők is véleményezték. A honlapon közzétett anyaggal kapcsolatban többen meg is fogalmazták álláspontjukat. A testület így széles körű társadalmasítást követően fogadhatta el az anyagot.

A városvezető szólt arról, hogy a látogatók körében végzett felmérés szerint a vendégek a város értékei közül az élre sorolták a helyiek vendégszeretetét.

A polgármester úgy vélekedett, hogy ez egy nagyon fontos vonzerő, amelyet nem mindig vesznek kellő hangsúllyal figyelembe. A Gyulára érkező vendégek szinte egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a városban nagyon kedvesek és vendégszeretőek az emberek, akik büszkék településükre, szívesen kalauzolják az odaérkező látogatókat, s még mesélnek is a különböző attrakciókról. – Mindez nem kerül pénzbe, de nagyon nagy érték, ami a gyulaiak lelkiségéből adódik – tette hozzá.

A felmérés megerősítette,hogy a legtöbben, a turisták 95 százaléka pihenni, a szabadidő eltöltése miatt érkezik a városba, és szeretik a hely szépségét, nyugalmát, rendezettségét.

74 százalék jelölte meg, hogy fürdőzni jön Gyulára, 65 százalék a városlátogatást, 58 százalék a vár, 41 százalék a kastély meglátogatását nevezte meg fő célként.

A válaszadók 94 százaléka felkereste a gyulai várat, a Százéves Cukrászdába a turisták 84 százaléka, a várfürdőbe 82 százalékuk, az Almásy-kastélyba 71 százalékuk látogatott el. A polgármester utóbbit azért is jelölte meg sikernek, mert a látogatóközpont 2016-ben nyílt meg. Dr. Görgényi Ernő elmondta, a város nagyon becses értéke a vendégszeretet, a nyugalom, a rendezettség.

Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője szintén hangsúlyozta, hogy a város egyik fő vonzereje éppen a komplexitásában rejlik.

A szakmai anyagról szólva kifejtette, a stratégia széles körű társadalmasításon esett túl. A megalapozó kutatásokat pedig már új szemléletben készítették el, nemcsak a turisztikai vállalkozókat, a vendégeket, hanem a helyi lakosságot is megkérdezték, és a három célcsoport igényeinek közös metszéspontja alapján határozták meg a stratégiai célkitűzéseket, a turisztikai alappilléreket. Ezek köré szerveződik a jövőkép, a nagyobb és kisebb volumenű projekttervek, projektötletek sora.

Az aktív turizmus felé nyitnak

Komoróczki Aliz kitért arra, hogy a város hagyományos turisztikai alappillérei – az egészség és kultúra – köré szerveződő attrakciók mellett hangsúlyos elemmé válik a Gyula természeti környezetére építhető aktív turisztikai termékkínálat, a stratégia nyit a mozgás és aktivitás felé. A következő öt évre szóló desztinációfejlesztési stratégia az egészség–mozgás–kultúra hármasára épít. A jövőkép kulcsszavai: gyógyvíz, lendület, innováció, fenntarthatóság, hagyományok, legújabb trendek, munkalehetőség, virágzó turizmus, Szigeterőd, magas minőségű élmény, biztonság, okosmegoldások, események.

A szakember elmondta, az idei és a jövő évre több prioritást jelöltek meg: – Gyula biztonságos úti cél a járvány testi és lelki utóhatásainak kezelésére – fogalmazott. Emellett hangsúlyt fektetnek a történelmi városkép és a természeti környezet összekapcsolására, illetve a rendezvények átalakítására mozgó fesztivállá. Kiemelte, a szakmai anyag nemcsak az önkormányzat, hanem a teljes turisztikai szektor stratégiája.