Gyuláról jelentik a pontos űridőjárást

A víztorony tetején korábban a Magyar Tudományos Akadémia működtetett obszervatóriumot, ám a létesítményt az MTA néhány éve megszüntette. Ezután kereste meg dr. Görgényi Ernő polgármestert Erdélyi Róbert professzor az elképzeléssel, miszerint egy akkor még fejlesztés alatt álló, várhatóan heteken belül elkészülő modern naptávcsövet telepítene a mintegy 45 méter magas torony tetejére.

A napokban Temesváry János műszaki vezetővel kerestük fel a fejlesztés helyszínét, ahol már kialakították a fogadóteret.

Egy kivetítőt és foteleket is elhelyeznek, emellett a kutatórész helyezkedik el, amit elhúzható mobilfal fog elválasztani a fogadóhelyiségtől.

A klimatizált teremben négy számítógép és íróasztalok segítik majd a kutatók munkáját. Ugyancsak kialakították a személyzeti blokkokat, ahol lehet aludni, tusolni, mellesleg a városra egészen gyönyörű kilátás nyílik.

Temesváry János elmondta, a végéhez közeledik az önkormányzat és a Magyar Napfizikai Alapítvány beruházása, amelynek részeként az említett emeleti kutatószint teljesen megújult, az épületrészre új nyílászárók kerültek, külső hőszigetelést kapott az épületrész, s mind az erősáramú, mind a gyengeáramú rendszerek teljesen megújultak.

Következő lépésként Erdélyi Róbert professzor elhozza azt az automatikus robottávcsövet Angliából, amivel a kutatómunka, a megfigyelés megkezdődhet.

Az alapítvány úgy tervezi, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködésben távcsőidőt biztosít kutatók, hallgatók számára, ami megteremti számukra a létesítmény rentábilis működtetését.

Gyula városa az említett robottávcső telepítésével egy űridőjárás-előrejelzéssel foglalkozó hálózat központi helyévé válhat. Hawaiitól Kínáig a világ több tucat pontján lesznek hasonló megfigyelőállomások, és az említett robottávcső annyival lesz korszerűbb a jelenleg ismert eszközöknél, hogy olyan speciális szűrőt tartalmaz, amellyel a légkör bizonyos mélységébe is beláthatnak, ezáltal metszeti képet kapnak a Nap mágneses erővonalairól.

Mindezek segítségével előrejelezhetők lennének a koronaanyag-kidobódások (CME), a napkitörések, a töltéssel rendelkező részecskék elindulásai a Föld felé. Az embereknek ezektől nincs félnivalójuk, de a különböző elektromos rendszerekben és eszközökben, például műholdakban komoly problémákat, túlfeszültséget okozhat a jelenség.

1989-ben a kanadai Québec tartományban hatmillióan maradtak órákra áram nélkül egy kisebb napkitörés miatt. A legismertebb jelenség pedig az 1859-es Carrington-esemény volt. Ekkor a Napon több olyan intenzitású fler és koronaanyag-kidobódás is történt, hogy a töltött részecskék 3-4 nap helyett 18 óra alatt elérték a Földet, tönkretéve a távírórendszert, akkora sarki fényt generálva, hogy az még a Földközi-tenger szélességén is látható volt. – Ha egy központi, egyedileg gyártott, 40 tonnás transzformátor meghibásodna, annak pótlása két évet is igénybe vehetne. Elképzelhető, hogy ez mekkora galibát okozna. A gyulai központú rendszer ennek megelőzését segítené – tette hozzá a szakember.

Egy világhálózat fontos része lesz

Alt Norbert alpolgármester hírportálunknak elmondta, egy régóta várt fejlesztés valósul meg ezekben a hónapokban a gyulai víztorony tetején. – Amennyiben minden megfelelően alakul, mintegy két héten belül elkészülhet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében zajló beruházás – tette hozzá az alpolgármester. Mint kiemelte, a fejlesztés jelentősége, hogy Gyula egy világszintű rendszer része lesz.

– Egy olyan hálózat kialakításán dolgoznak a szakemberek, amely hatalmas mérföldkőnek számít az űridőjárás megfigyelésében – folytatta a gondolatot Alt Norbert. – Ennek a rendszernek a központi tagja lesz városunk. Mindez óriási hírverés, óriási reklám Gyula számára, a várost a tudományos életben, a világ űrkutatásában előkelő helyen jegyzik majd, felkerülünk a nemzetközi tudomány térképére.

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/obszervatorium-kozossegi-ter-letesulhet-a-viztorony-tetejen-1760803/