Leleplezték a Munkácsy-negyed első szobrát Békéscsabán

Boros Péter szobrászművész alkotását, a Munkácsy-negyed első köztéri szobrát avatták fel csütörtökön a Munkácsy Mihály Múzeum díszlépcsőjén. A rendezvény házigazdája dr. Bácsmegi Gábor múzeumigazgató-helyettes volt. Köszöntőjében elhangzott, november 11., Márton-nap mindenkinek az új borról, a libából készült ételekről és az új időjárásra vonatkozó jóslatokról szól. Békéscsabának azonban most egy új elemmel és maradandó emlékkel bővül ez az ünnepnap, mégpedig Munkácsy Mihály festőművész egész alakos szobrának felavatásával. Hozzátette, külön öröm és megtiszteltetés a múzeum számára, hogy annyi tervezés, építkezés és szépítgetés után a szobor által éppen az ő épületüknél kezdhetik az érdeklődők kézzel fogható valójában megismerni a kulturális negyed értékeit.

Szarvas Péter polgármester elmondta 1850-ben, amikor Lieb Mihály Leó hat évesen Csabára érkezett, sok érzés, gondolat és keserűség kavargott a fejében. De biztosan nem gondolt például arra, hogy itt lesz belőle festő, ráadásul európai, sőt, világhírű, hogy múzeumot neveznek el róla, és arra sem, hogy egy egész alakos szobra fogja díszíteni a róla elnevezett negyed legemblematikusabb épületét. Aztán a kis Lieb Misiből Munkácsy Mihály lett, egy festőfejedelem, akire a megyeszékhely polgárai nagy tisztelettel gondolnak. Hozzátette, a negyed ötlete mintegy hat éve született, és már számos lépést tettek afelé, de még nem értek a végére annak, hogy egy igazi művészeti városrész legyen.

Ezen folyamat egyik fontos pontja, hogy közterületeken Munkácsy szellemi örökségéhez és személyéhez kapcsolódó, hosszú élettartamú szobrokat állítsanak. A most felavatott ezek közül az első, amit követ többek között az Ásító inas, a Rőzsehordó asszony, és az Omaszta Parkban egy híres, szép hölgy szobrának felállítása. A polgármester hangsúlyozta, mindezekkel azt szeretnék elérni, hogy a festőfejedelemmel ne csak múzeum falai között találkozzanak az iránta érdeklődők, hanem a közterületeken is megidézzék őt számukra. Végül emlékezett, Ando György, nemrég elhunyt múzeumigazgató volt az egyik motorja a Munkácsy-negyed létrehozásának, illetve inspirálója az egész alakos szobor elkészítésének.

Banner Zoltán Móra Ferenc-díjas művészettörténész kifejtette, kezdő korában, amikor Munkácsy Mihályról olvasott, arra vágyott, hogy találkozhasson a festőművésszel. Elmondhassa neki, mekkora ajándék számunkra, illetve mennyire becsüljük őt azért, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után Párizsban drámai népélet képeivel, a poros úthoz hasonló alföldi tájakkal, majd a Krisztus-trilógiával hírét vitte: a magyar nemzet és a magyar művészet él, színei pedig nem fakultak meg a kudarctól, sokkal inkább elevenebbek, tüzesebbek lettek, mint valaha. Hozzátette, bár a találkozás értelemszerűen nem valósulhatott meg, munkásságában mindig jelen voltak a festőfejedelem eszméi, üzenetei és varázsa.

Kifejtette, hagyatékának pedig méltó őrzője Békéscsaba, ahol alkotó lett belőle. Végül elárulta, külön öröm számára, hogy miután 85 évvel ezelőtt nagybátyja, a régész és néprajzos dr. Banner Benedek, a leánygimnázium akkori igazgatója és két másik csabai polgár javaslatára határozat született egy Munkácsy szobor felavatására, amely máig a múzeum lépcsője mellett áll, most ő maga is lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen, immár egy egész alakos emlékmű avatásán.

Előadással zárták a szoboravatást

A szoboravatást, bemutatót, valamint méltatást tartalmazó ünnepség után az Alföld Quartet Lieb(e) Munkácsy című előadását láthatta a közönség, amit a Munkácsy Blue Chip rendezvénysorozat keretében valósítottak meg. A programon közreműködött Bartus Botond, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum és Alapfokú Táncművészeti Iskola végzős hallgatója. A teljes rendezvény koordinátora pedig Gyarmati Gabriella művészettörténész volt.