2021.12.13. 11:29
Közös vadászaton lőttek a Békés megyei Dianák Gyulán
Legutóbb közel fél évszázada, a hetvenes években vadásztak együtt kizárólag hölgyek Békés megyében. Ezt a tradíciót azonban szeretnék feléleszteni a Dianák, ezért, hagyományteremtő jelleggel, december első péntekének reggelére közös vadászatot szerveztek a Gyula melletti külterületekre, a Pejrét Vadásztársaság, valamint a megyei vadászkamara segítségével és támogatásával.
– Kívánom, hogy legyen ez hagyomány, jöjjenek a hölgyek, a kamara pedig ehhez minden segítséget megad – hangsúlyozta Zuberecz Tibor. Ezt követte az eligazítás, melyet a Pejrét Vadásztársaság elnöke tartott. Juhász Ferenc ismertette a vadászható fajokat: e szerint kifejezetten fácánkakas volt az aznapi cél, de a mezei nyulat és a törvényben engedélyezett szárnyas, illetve szőrmés vadfajokat is említette. Ezt követően a balesetvédelmi előírásokról szólt az elnök. Körülbelül fél kilenc körül a köszöntők és a vadászathoz szükséges információk megosztása után a résztvevők a szállító járműbe pattantak, mely elvitte őket a vadászatra kijelölt területre. Összesen három kört mentek, végül több mint hatvan apróvaddal, a terv szerint főként fácánkakasokkal tértek vissza a vadászházba dél körül.
Ezt követően a vadászok és segítőik végtisztességet adva terítéket készítettek: jobb oldalukra fektették az apróvadakat – az ősi hagyomány szerint ugyanis a lélek a szívben lakozik, így az majd nem a föld felé, hanem a mennybe távozik –, majd az állatokat fenyőgallyakkal körülvéve, a sarkokon máglyát gyújtva, kürtszignállal búcsúztatták. Az esemény végén avatásra is sor került, a Dianák közül ugyanis ketten ezen a napon ejtettek el elsőként fácánt. Mindezek után pedig egy ízletes ebéd várt a vadászokra és segítőikre a jól befűtött vadászházban, ahol a Dianák elismerően nyilatkoztak a szervezésről. Juhász Ferenc szintén elégedett volt, és meginvitálta a hölgyeket egy újabb vadászatra. Diriczi Rózsa is sikeresnek értékelte a napot, és ahogy fogalmazott, azon dolgozik, hogy a Békés megyei Dianák következő közös vadászatára ne kelljen újabb ötven évet várni.
Végtisztességet adnak a vadnak
„A vadász az elejtett vadnak megadja a végtisztességet. Az igaz vadász lelkében sajnálja az elejtett vadat, hiszen nem ellenfelével számolt le, hanem a természet egy részének az életét oltotta ki. Aki nem sajnálja, és nem becsüli az elejtett vadat, az soha nem lesz vadász, mindig csak puskás marad. Igazi büszkeséget akkor érezhetünk, ha megfigyelés és elbírálás után, jó lövéssel, kevés szenvedést okozva sikerült a vadat terítékre hozni” – olvasható a vadászok etikai kódexében.
