A hét embere

2022.01.24. 06:30

Máig hű városához a szarvasi utánpótlásedző

Az utánpótlásedzők munkáját ismeri el az Arany-lapát kitüntetéssel a Magyar Kajak-kenu Szövetség. Az elismerést többek között a több mint 30 éve a Szarvasi Kajak-kenu Clubban tevékenykedő Nyerges Attila vehette át. Ő a hét embere a Békés Megyei Hírlapban.

Gajdács Pál

Kollégái is szívből örültek Nyerges Attila elismerésének /Fotó: Bencsik Ádám/

– Hogyan fogadta az elismerést? 

– Meglepetésként ért, hiszen nem foglalkoztatott ez a kérdés. Bizonyára fontos szempontnak bizonyult az elbírálás során, hogy milyen munkásságon vagyok túl. Ebben még a tavaly a K-4 ötszáz méteren olimpiai bajnokságot nyert Bodonyi Dóra szereplése is nagy szerepet játszhatott. A Regionális Akadémiák Országos Konferenciáján tartott díjátadás után jólesett, hogy odajöttek hozzám az edző kollégák, és láthatóan szívből örültek az elismerésemnek. 

– Hogyan került kapcsolatba a kajak-kenuval? 

– A két testvéremmel mentünk le először az akkori vízitelepre, és ott ragadtunk. A bátyám később abbahagyta, az öcsém pedig egy másik szarvasi egyesületnek a vezetője. A nyolcvanas évek közepétől kezdtem el edzősködni, s az évtized végén a szarvasi egyesület alapítója, Sándor Tamás átadta nekem a csoportját, mivel ő pont akkor hagyta abba az edzősködést. Akkor még segédedzőként dolgoztam, később elvégeztem a Testnevelési Egyetemet. 

– Bodonyi Dóra személyében olimpiai bajnok tanítvány útját is egyengette korábban, de számtalan kiváló, válogatott kajakos fordult meg a kezei alatt. Az ő útjukat mennyire követi? 

– Dóra nálam ismerkedett meg a sportággal, hét évig, egészen ifikoráig dolgoztunk együtt. Szorgalmas volt, de akkoriban nem feltétlenül tudta, hogy az egész életére kiható kapcsolata lesz a kajak-kenuval. Alapvetően jó a viszonyom a korábbi tanítványaimmal, így például a világbajnoki ezüstérmes Dombvári Bencével is, akivel az elmúlt időszakban a Párizs-keretben ismét együtt dolgozhattam. Bár a váltás, az eligazolás időszaka mindkét félnél okoz egy kis törést, később ez a jó viszony helyreáll. Mindenkivel tartom a kapcsolatot, bár inkább a magánéletről beszélünk előbb, aztán a sportról. 

– Nehezen éli meg, amikor egy-egy tehetséges tanítvány tíz-tizenkét esztendőnyi munka után tovább áll? 

– Szerintem nem feltétlenül az az élet rendje, hogy a szarvasihoz hasonló utánpótlás-nevelő egyesületből a felnőttkor küszöbére érve el kell igazolni. A pesti élet, a jobb anyagi háttér nyilván vonzó a fiatalok számára, s az is, hogy nagyobb csoportban edzhetnek hasonló képességű kajakosok társaságában. Azonban, ha mi megfelelő körülményeket tudunk a munkához biztosítani, akkor innen is be lehet futni. A vízfelület, a környezeti adottságok itt sem rosszabbak. A fővárosban rengeteg idő megy el az utazással, amit itt, Szarvason például másra, edzésre, tanulásra ki lehet használni. 

– Ön soha nem akart más egyesülethez távozni? A sikereket látva biztosan sűrűn invitálták nagyobb klubok. 

– Volt olyan helyzet, amikor ezen elgondolkoztam, ám családi életem közbeszólt, az akkor ötéves kislányom miatt nem lett volna jó, ha más egyesületet választok. 

– Tavaly töltötte be a hatvanadik születésnapját, harminc éve edzősködik, a kerek számoknál maradva, jöhet az újabb harminc év az edzői munkában? 

– Kemény időszak áll mögöttem, ezért sok mindent át kell gondolnom. A Párizs-kerettel, többek között a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltánnal, valamint Dombvári Bencével, a tokiói olimpiát megjárt Béke Kornéllal, Varga Áronnal folytatott munka befejeződött. Sajnos az ifjúsági világbajnok Kós Benedek és a csapatban ifjúsági vb-második Opavszky Márk távozása után gyakorlatilag széthullott a csapatom, lecsökkent a létszám. Négy-öt éve még 60 fős csoportom volt, mostanra viszont a nyolcévestől az U23, felnőttig korosztályonként csak pár versenyzőm van. 

– Úgy tudom, hogy korábban elvégzett egy gyógylovagoltatói és díjugratói képzést is. 

– Már nincsenek meg a lovaim. Amikor egy évben tizenöt hetet töltök el edzőtáborban, akkor már nincs időm a lovakkal, lovasoktatással foglalkozni­. 

– Kevés szabadidejében mivel foglalkozik a legszívesebben? 

– A barkácsolás az, ami pihentet. Kivonulok a műhelybe, és fúrok, faragok, tavaly például egy kerti kiülőt, illetve egy grillezőt készítettem.

Névjegy

Nyerges Attila 1961. március 15-én született Szarvason. Bodonyi Dóra, Dombvári Bence mellett ő készítette fel korábban a világversenyeken induló Nyemcsok Mátét, Huszár Leventét, a mostani generációból Kós Benedeket, Opavszky Márkot, Grivalszki Tamást, Pekár Tibort és fiát, Nyerges Áront is. Két gyermek, a 20 éves Áron és az 5 esztendős Anna édesapja. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában