Bárki leülhet a padra a Rőzsehordó mellé Békéscsabán

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő azt mondta, a szobor a belváros megújítását célzó folyamat egyik állomása. Emlékeztetett, miszerint évekkel ezelőtt egy elhanyagolt közterület volt az Aradi vértanúk ligete a Csabagyöngye Kulturális Központ szomszédságában, azóta viszont megújult, most pedig ékesebbé válik. Mint ismertette,

a Munkácsy-negyed a Modern Városok Program keretében valósul meg. Annak részeként megújult a Munkácsy híd, korszerűsítették a Kórház utcai hidat, rövidesen újjáépítik a Deák utcai kishidat. A Csabagyöngye Kulturális Központ és a megyei könyvtár között sétányt alakítottak ki, a bibliotékát szintén korszerűsítették. Készül a bábszínház leendő otthona az Urszinyi-Beliczey-kúria felújításával és bővítésével, ahova sok gyermeket, családot várnak majd.

Úgy összegzett, hogy a megyeszékhely rendezett, szép, barátságos belvárost kap, és megemlítette, hogy sikerült elbontani a Körös Hotel épületét is. Kiemelte: a Munkácsy-negyed kialakításával és kibővítésével, a készülő Wenckheim turista- és kerékpárúttal, a felújított szabadkígyósi kastéllyal, a tervek szerint megújuló pósteleki kastéllyal Békéscsaba és vonzáskörzete erőteljesebben tud majd megjelenni az országos és nemzetközi turisztikai térképeken.

Varga Tamás alpolgármester elmondta, hogy Munkácsy Mihály legismertebb festményei között van a Rőzsehordó nő című alkotás, és mivel ez az egyik legszínesebb, ez az egyik legtöbbször reprodukált alkotása is. Sokan sokféle módon jelenítették meg eddig, de három dimenzióban, térben egyedül Békéscsabán lehet vele találkozni. Kiemelte, összetett művészi munka egy festmény alapján szobrot alkotni.

Hozzátette, a városi közgyűlés által támasztott kritérium volt, hogy békéscsabai művész alkossa meg a Rőzsehordó című szobrot. Sorolta, hogy Prisztavok Tibornak hol láthatók művei Békéscsabán, a sok közül pedig bizonyosan kiemelkedik a mostani műve.

Feltette a kérdést, hogy mi formálódik Békéscsabán Munkácsy-negyed néven, majd meg is válaszolta: egy olyan sokszínű élményhelyszín születik a belvárosban, amelynek minden szegletében megjelenik valamilyen módon a festőfejedelem. A cél egy kulturális és művészeti negyed, felújított közterekkel, épületekkel, hidakkal, megújult múzeummal és emlékházzal, és ebben a rendszerbe tökéletesen illeszkednek a fotózkodásra alkalmas szobrok.

Aláhúzta, hogy a Munkácsy-negyedet rendezvényekkel, egyedi programokkal kell majd megtölteni. Ebben szerepe lesz a város kulturális intézményeinek, művészeinek, középiskolásainak, de minden békéscsabainak is.

Találkozásra kínál helyet

Prisztavok Tibor alkotását Novák Attila képzőművész, a BSZC Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium iparművészeti tagozatának pedagógusa méltatta. Ismertette, hogy a Rőzsehordó egyrészt archaizál, másrészt szürreálisan van jelen környezetében. Az alak egy képzeletbeli határon ül, vár, megérkezett. Sejthető, hogy mögötte ér véget a liget fás határa, és az épített környezet jelképe az a pad, amelyen megpihen. A nőalak a szegénység, a nincstelenség esztétikai megformálásának szimbólumává vált a plasztika nyelvén, hasonlóan, mint a festményen Munkácsy Mihálynál.

– Ma a legtöbb köztéren álló szoborral, alkotással kapcsolatban elvárás, hogy fizikai kapcsolatba kerülhessen az utca emberével. A járókelő a panoptikumi figura mellé áll, ül, nekitámaszkodik, pózol vagy szelfizik vele – folytatta. 

Szerinte a nőalak a padon, maga mellett a belső utak meglelésére, a meditatív találkozásra kínál helyet. Leülve mellé gondolatban bárki belelapozhat élete eseményeibe, görgetheti lélekoldalainak titkait a megoldás reményében.