Emlékhelyet alakítanának ki Gyulán, a volt rabbiházban

A konferencia előtt megtartott sajtótájékoztatón Alt Norbert alpolgármester elmondta, 2018 őszén volt Diósi Lajossal, a Gyulai Zsidó Alapítvány elnökével volt egy vállalásuk, aminek lényege, hogy az egykoron Gyulán élt több száz fős zsidó közösségnek méltó emléket állítsanak. 

Mint kiemelte, ennek érdekében létrehozták a Gyulai Zsidó Emlékezet Programot, amelynek lényege és célja a helyi zsidóság tárgyi, szellemi, kulturális és építészeti örökségének összegyűjtése, és annak kidolgozása, hogy mindezt miként tudják legméltóbb formában egyrészt emlékként, másrészt a város életének szerves részeként szellemi, kulturális, akár turisztikai értékként a nagyközönség elé tárni. 

Alt Norbert érintette a zeneiskola mellett található rabbiház kérdését, amelynek felújítását, rekonstrukcióját, berendezését és működtetését egyaránt tervezik az előttünk álló uniós fejlesztési időszakban. Hozzátette, a gyulai közösség elsősorban kívülről ismerheti a viszonylag jó állapotú épületet, amelynek tetőszerkezetét a Gyulai Zsidó Alapítvány az önkormányzat némi segítségével már felújította. Hangsúlyozta, az 1910-es évek elején épült ingatlan mindenképpen a helyi emlékezetpolitika fontos része lesz. Az alpolgármester az elmúlt évek munkájával kapcsolatban úgy fogalmazott, egy olyan alap született, amelyre lehet építkezni.

Diósi Lajos, a Gyulai Zsidó Alapítvány elnöke helyi kötődésű személyiségként, túlélő zsidó család leszármazottjaként évtizedek óta dolgozik a gyulai zsidóság emlékeinek megőrzése érdekében.  

Mint elmondta, a Kádár rendszer évei alatt sem zsidó, sem keresztény ügyben nem lehetett civil szerveződéseket működtetni. A szorítás csak 1988-ban kezdett lazulni, ő is akkor kezdett el civil kezdeményezést szervezni. Diósi Lajos kitért a civil szervezetek szerepére és az önkormányzattal való együttműködés fontosságára.

Balogh István, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető tanára elmondta, a konferencián huszonhat előadót hallgathattak és hallgatnak meg az érdeklődők, aki lefedik az egész ország területét, illetve a határon túli magyar területek egy részét is. Békésből Gyula mellett endrődi, mezőberényi, gyomai és átfogó megyei értekezés is szerepel, szerepelt a programban. Balogh István unikális eseménynek nevezte a mostani konferenciát, amihez hasonlót csak 2014-ben a budapesti városházán rendeztek, azonban a gyulaihoz hasonló volumenű zsidó helytörténeti konferencia még nem volt hazánkban.

Vas Miklós, a Zachor Alapítvány – A társadalmi emlékezetért szakembere elmondta, 2007-ben alakult civil oktatási szervezetük elsősorban a holokauszt túlélők videóival foglalkozik, amelyekből oktatási anyagokat fejlesztenek. 

Az alapítvány magyarországi partnerszervezete a Steven Spielberg filmrendező által alapított Soá Alapítványnak. Vas Miklós kifejtette, Magyarországon minden település fontos számukra, ennek kapcsán a kisvárosi zsidóság hagyatékának megőrzését is nagyon lényeges feladatnak nevezte.

Előkészítik a felújítást

A konferencián elmondott köszöntőjében dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, már megkezdődött az egykori gyulai rabbiház felújításának tervezése és szakmai előkészítése. Hozzátette, 2019-ben gyűjtőakciót indítottak az egykori helyi zsidó közösséghez kapcsoló tárgyi emlékek, fényképek, kordokumentumok felkutatására, amelyeket a már említett rabbiházban szeretnének bemutatni. Az épületben múzeumot, emlék- és kegyhelyet alakítanának ki pályázati források segítségével.

A polgármester felidézte, hogy 2018-ban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól elnyert támogatás segítségével rendbe tették a MAZSIHISZ tulajdonában álló gyulai zsidó temetőt, amelyet az önkormányzat gondoz és karban is tart. Kitért a Gyulai Évszázadok Alapítvány gondozásában, az önkormányzat támogatásával 2021-ben megjelent „A gyulai zsidóság emlékkönyve” című kötet jelentőségére is.