2022.04.10. 11:26
Tovább erdősítenek a csabai önkéntesek
A Hatvanezer Fa Egyesület tagjai harmadik éve dolgoznak fáradhatatlanul a megye zöldítésén. Ha nem csemetéket ültetnek, akkor kerítést építenek, öntöznek, gondozzák a már kikelt faállományt.
Jöhet bármilyen időjárás, a munka akkor sem áll meg /Fotó: Hatvanezer Fa Egyesület/
– Folytatódik a csinálás – fogalmazott Poliák Pál, a Hatvanezer Fa Egyesület alelnöke legutóbbi beszélgetésünkkor. És valóban, az egyesület aktivistái szinte minden hétvégén fáradhatatlanul végzik a rájuk váró erdősítési munkákat. – Nekünk ünnep, amikor az Ancsin Istvánról elnevezett erdőben tevékenykedhetünk. Itt ősszel lettek elvetve a makkocskák, amelyek mára már szépen kicsíráztak. Azonban a májusi kelés előtt el kell még készítenünk egy 1350 méter hosszú kerítést. A következő hétvégéken ez lesz a feladatunk, lyukakat fúrunk az oszlopoknak, majd a helyükre tesszük őket, és drótkerítést fűzünk fel – ismertette az egyesület alelnöke.
Nemrégiben több ezer őshonos elegyfát is telepítettek ide, ezzel biztosítva az erdőben a fajgazdagságot. Mint mondta, az önkénteseikkel több hétvégén keresztül dugdosták a földbe ezeket az elegyfákat. – Mindegyik fának a tövébe került egy-egy jelölőbot is, így ha most valaki kimegy oda, akkor több ezer botocskát láthat – osztotta meg velünk Poliák Pál.
Nem messze innen, ugyancsak a Békéscsaba és Mezőmegyer között elterülő Kisréten, két gyümölcsfasort, 1200 vadkörte-, vadalma-, vadcseresznye- és vadszilvacsemetét ültettek el négyszáz méter hosszon.
– A megyei vadásztársasággal pályáztunk az Országos Vadgazdálkodási Alapnál rágósáv, gyümölcsfasor telepítésére, amit sikeresen megnyertünk. Részben abból a forrásból valósul meg Kisréten ez a gyümölcsfasor, amelyre elsősorban azért van szükség, mert ezen a környéken nincsen fás vegetáció. És ha sikerülne ennek a fasornak megkapaszkodnia, akkor öt éven belül az ott élő vadállatoknak kiváló élő-, búvó- és táplálkozóhelyet kínálna – hangsúlyozta.
Szintén szépen fejlődik, zöldül a tavaly ősszel kialakított Garabonciás erdő is, amely nevét azokról a diákokról kapta, akik időt, energiát nem sajnálva vették ki részüket az ott folyó munkákból. Volt, hogy 20-30 fiatal is ásót ragadott, hogy hozzájáruljon a környék zöldítéséhez.
– Itt mintegy 2,4 hektáron ültettünk őshonos fajokat. Ezt a területet már körbe is kerítettük oszlopokkal, és most hétvégén fogjuk feltenni a kerítésdrótot, hogy a környéken élő vadállatok ne dézsmálják meg, ne rágják le a csemetéket – avatott be minket Poliák Pál, aki kiemelte, elsődleges céljuk, hogy a Garabonciás erdő minél szélesebb élővilággal rendelkező, fajgazdag terület legyen.
– Az erdő mellett található egy vízzel telített csatorna is, így az árnyas takarást nyújtó erdő mellett az ivóvíz is biztosított lesz a számukra. Ugyanakkor a diákok is birtokba vehetik ezt a területet, amely akár egy-egy rendhagyó környezetismeret-óra helyszíne is lehet – fűzte hozzá, egyúttal elárulta, a „csinálás” ezután sem áll meg.
Folyamatosan ápolják a már meglévő faiskolát, illetve sorközművelési, ültetvényápolási feladataik is vannak. – És ha idén ugyanolyan száraz nyarunk lesz, mint tavaly, a öntözéseket is időben el kell kezdenünk – fűzte hozzá.
Zöldebb lett a városhatár
Az Orosházi út városhatár utáni szakaszán is egyre több facsemete fogadja a megyeszékhelyre érkezőket. A Hatvanezer Fa Egyesület tagjai tavaly ősszel nyolcvan fát telepítettek az út jobb oldalán. Nemrégiben pedig a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatójának, Majoros Csabának a támogatásával további fácskák találták meg itt a végleges helyüket.
– Egy szép napos hétvégén a Majoros család, az aktivistáink, a megyei könyvtár és a Europe Direct dolgozóinak, valamint a Petőfi általános iskola diákjainak és tanárainak a segítségével mintegy 700 méter hosszú szakaszon ültettünk facsemetéket, melyeket a tűzoltóautónkkal be is locsoltunk. És mikor ezzel végeztünk, átmentünk az út túloldalára is, hogy a közutasokkal együtt tavaly elültetett fácskákat is meglocsoljuk. Így mind a kétezer liter vizünk jó helyre került. Majd az ültetés után páran átvonultunk a Garabonciás erdőbe, mert ott pedig metszeni kellett a csemetéket – mesélte Poliák Pál, a Hatvanezer Fa Egyesület alelnöke.