2022.09.14. 15:28
A duális szakképzés segíthet a munkaerőhiányon
A munkaerőhiány szinte minden hazai cégnél jellemző. A duális szakképzés ebben nyújt segítséget: a vállalkozás olyan jól képzett dolgozóhoz juthat, akit már megismert a tanulmányai alatt; a fiatal pedig gyakorlati, illetve most már akár elméleti oktatásban is részesül. A rendszert Mészárosné Szabó Anna, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetője mutatta be a nemrég a CsabaParkban megrendezett építőipari kiállításon.
Mészárosné Szabó Anna, a kamara osztályvezetője az építőipari kiállításon tartott előadást a minap a duális szakképzésről /Fotó: Pintér Vince/BMKIK/
Jelenleg 17, iskolai rendszerű oktatásban végezhető építőipari ágazati képzés érhető el hazánkban. Békés megyében ebből kilenccel a Békéscsabai és a Gyulai Szakképzési Centrum foglalkozik. A békéscsabai iskolák kínálata bővebb, ott nemcsak nyolc osztályra épülő, hároméves képzések választhatók, hanem érettségit adó, ötéves technikusi képzések is.
– Annak, aki duális képzőhelyként szeretne működni, az ipari és kereskedelmi kamaránál kell jelentkeznie. Békés megyében viszonylag sok a duális képzőhely, de mindig többre lenne szükség – mondta Mészárosné Szabó Anna.
– Elsősorban a bizalmi szakmákban jelentkezik hiány a duális képzőhelyből. Bizalmi szakma például a burkoló vagy a szobafestő, ahol a vállalkozó nem a saját műhelyében dolgozik, hanem házhoz megy az embereivel. A vállalkozók ide nem szívesen visznek magukkal még egy tanulót is, ezért félő, hogy a gyerekek bent ragadnak az iskolai tanműhelyben. Nem kérdés, az iskolában is kiváló a képzés, de az életszerű körülményeket nem ismerik meg. Békés megyében az ácsoknál szerencsés a helyzet, az összes diák duális képzőhelyen helyezkedett el, de a leendő kőműveseknek csak a 17 százaléka, a szárazépítőknél pedig szinte senki.
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetője elmondta, az állam pénzt szán a szakképzésre. Az iskolában a gyerekek állami szakképzési ösztöndíjat kapnak, majd a duális képzőhelyen végzett munkájukért munkabért az őket foglalkoztató cégtől.
Ennek összege havonta bruttó 100 és 168 ezer forint közötti, személyi adótól mentesen. A vállalkozásnak felelősségbiztosítást kell kötniük a fiatalra, illetve rendszeres foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot biztosítani számára. Mivel a gyerekek itt már nem tanulónak, hanem dolgozónak minősülnek, 18 éves kor alatt 45 nap, 18 éves kor felett 30 nap szabadságot kell biztosítani nekik. Az állam – hogy a lemorzsolódást megakadályozza – egyszeri, pályakezdési juttatást szintén biztosít a szakmai vizsga után, ami a megmérettetések eredményétől függően 160 és 360 ezer forint között változik.
Adókedvezmény formájában is támogatják a tanulói foglalkoztatást. A vállalkozásoknak évente, fejenként 1,2 millió forintot fizetnek, amihez különböző szorzók járulnak.
Az építőipari szakmaszorzó 2,42, az évfolyamszorzó első évfolyamon: 1,2, második évfolyamon, amikor a fiatal már termel is, 0,8. A sikeres szakmai vizsga után a cégek úgynevezett sikerdíjra jogosultak, ami az addigi adókedvezményük 20 százaléka. Így szeretnék elérni azt, hogy anyagilag a diák is, a munkaadó is jól járjon. Az pedig plusz haszon, hogy a vállalkozás maga neveli ki, olyanra „hajlítja” a leendő munkavállalóját, ami neki legjobban megfelel.
