2022.11.26. 06:50
Az utolsó mohikán papírra vetette sporttörténeti gyűjtését Orosházán
Orosháza sportja és Szűcs Ferenc neve elválaszthatatlan. A mi korosztályunknak ő már Szűcs Feri bácsi. Sokunk jó ismerőse Orosházán. Az elmúlt sok évtized sporttörténetének meg- és átélője, tudója, ismerője, kutatója. Gondolt egyet, és az eltelt 63 év gyűjtőmunkáját, képeit, feljegyzéseit könyvbe rendezte. Önmagáról, törekvéséről úgy fogalmazott: mint utolsó mohikán, nem tehetett mást. A magyar labdarúgás napján volt a könyvbemutató.
Szűcs Ferenc a könyvbemutatón az orosházi könyvtárban
Forrás: A szerző felvétele
Szűcs Ferenc nyugdíjas tanár, edző könyvét mutatták be a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban pénteken este. Orosháza sporttörténete röviden címmel jelent meg a kötet. A múlt és a jelen, olimpikonok, világbajnokok, magyar bajnokok, szövetségi kapitányok, egyesületek alcímet viselő könyv előszavát Dávid Zoltán polgármester írta, értékes kiadványként ajánlva a könyvet az olvasók figyelmébe.
– A szerző nem kevesebbre vállalkozott, minthogy összegyűjtse, összegezze és időrendi szempontból és tematika szerinti sorrendben a nagyérdemű elé tárja Orosháza sportéletének elemeit. Bevallom, a kézirat elolvasása után az volt az első gondolatom: milyen gazdag és milyen nagy múltú sportélet folyt és folyik a mai napig városunkban. Nem egy sportolónk állhatott már éremmel a nyakában valamilyen rangos versenyen, s ezek az eredmények a sportolók munkája mellett az egyesületek, edzők kiválóságát is jelzik, ugyanakkor a város hírnevét is öregbítik. A különböző sportágak köré pedig erős közösség szerveződött, a versengés izgalma, a játék öröme mellett megtanítva azt is, hogy az igazi erő mindig a csapatban, az összefogásban rejlik. E hiánypótló kötetben olvashatjuk a sportban kiemelkedő orosháziak eredményeit, tájékozódhatunk az elmúlt évtizedek sportegyesületeiről, az edzői tevékenységekről. Meggyőződésem, hogy helytörténeti szempontból is értékes kiadványt tarthat kezében az olvasó, e kötetnek helye van a sportbarátok könyvespolcain éppen úgy, mint a helyi tékában.
S ha már a könyvbemutatónak éppen a városi könyvtár adott helyet, az is felmerült a kérdező, a könyvtár igazgatója, Buzai Csaba részéről: milyen apropóból került a könyvbe névadójuk, Justh Zsigmond?
Szűcs Ferenc elmondta, hajdan Párizsban járt Justh, onnan 1890-ben egy labdával tért haza. Azt a helyi iskolának adta azzal az ajánlással, hogy láblabdázni tanítsák meg a fiatalokat...
Az este azonban még ennél is aktuálisabb témával vette kezdetét: a magyar labdarúgó „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
És mi mással is kezdődhetett a beszélgetés, mint e remek sporttörténeti siker felelevenítésével, Szűcs Ferencnek ehhez kötőtő személyes élményeivel.
De volt szó Schlosser Imréről, a magyar válogatott labdarúgóról, edzőről, korának egyik legnagyobb futballcsillagáról. Őt is személyesen ismerte Feri bácsi. A magyar labdarúgás első Európa-szerte elismert klasszisa, a legendásan görbe lábú játékos kötődött Orosházához. S aki a részletekre is kíváncsi, annak is ajánlott ezt a kötetet forgatni. De Mátrai Sándorral való ismeretségük is fejezetet érdemelt.
Szűcs Ferenc érdeklődésünkre elmondta, azért érezte fontosnak, hogy ezt a könyvet megírja, mert sok olyan sportembert ismert, akik nagyon sok dicsőséget hoztak Magyarországnak, Békés megyének, Orosházának.
– Utolsó mohikán vagyok Hegedűs Bélával. Mi még ezekről a hírességekről, sporttörténeti eseményekről tudunk beszélni, visszaemlékezni, mi ebben benne éltünk. Tehát le kellett írni, hogy megmaradjon az utókornak.