Békéscsabai előadás: az Oroszország elleni szankciók csődöt mondtak – galériával

Az est moderátora, Darkó Tünde kérdésére prof. dr. Varga István elmondta, egy szörnyű év végéhez közeledünk, amelynek eredményeként feltehetően nem élhetjük majd ugyanazt az életet, amit korábban.

– A reményt ugyanakkor nem szabad feladnunk, hogy normalizálódnak a dolgok – tette hozzá. A jogászprofesszor kitért arra, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanását követően az Európai Unió és a magyar jogalkotó is elkezdett cselekedni. Kiemelte, a harcokkal értelemszerűen az ellátási láncok, az eddig megszokott nyersanyag import-export útvonalak, az eddig megszokott cserekereskedelem, az áruszállítás és az ezeket jogilag szabályozó szerződések léte legalábbis részben ellehetetlenült.

Prof. dr. Varga István elmondta, a jogalkotónak el kellett kezdenie kezelnie a helyzetet, hogy vannak, akik hiába is akarnák teljesítenie korábbi vállalásukat, ezt nem képesek megtenni, miközben érezteti hatását az infláció, felborul a jogviszonyok egyenértékűsége, és valahogyan magánjogi szabályozással mindezt ki kell egyenlíteni. 

– Ez a polgári jogi törvénykönyv, az egyes kereskedelmi törvénykönyvek, a társasági jogi jogszabályok szabályozási területe – hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a másik fontos kérdést, a közjogi területet az alkotmányjog, a nemzetközi jog és az európai jog válaszai jelentik. 

– Itt látjuk, hogy az Unió és az egyes európai államok is elkezdtek egy meghatározott irányban cselekedni, amitől a viszonyok normalizálódását, ebben az esetben a háború befejeződését várják – fogalmazott. – Itt nagyon megoszlanak a vélemények arról, hogy a fő csapásirány, a szankciók mennyire célravezetőek. Az első év tapasztalatai nem kifejezetten azt mutatják, hogy ez lenne az egyetlen üdvözítő módszer. Ebben az esetben gondolkodási feladata van az Európai Unió jogalkotójának, vagyis ki kell találni, hogy milyen jogi szabályozás segítheti a kontinens békéjének helyreállítását.

Dr. Bauer Bence Németország szempontjából elemezte a helyzetet. Mint kifejtette, számos olyan kérdés van, amiben nagy európai viták vannak, példaként említette a migrációt, a családpolitikát, a gendert és föderális Európa témakörét. 

Németországban összetett a helyzet

Mint mondta, Németországot egy baloldali, balliberális kormány vezeti, amelynek nagyon sok társadalmi elképzelése távol áll Magyarországétól, számos kérdésben nézeteltérés alakult ki Németország és hazánk között, a balkáni integrációban egyetértés van, főleg társadalompolitikában azonban nem. 

– Az új német kormány ambiciózus programmal indult egy éve, de valóság, a háború hatása gyorsan elérte az országot – folytatta a gondolatot. – Míg Magyarországon egyfajta közmegállapodás van arról, hogy az lenne a legjobb, ha tűzszünet lépne életbe, és béketárgyalások kezdődnének, addig Németországban összetettebb a helyzet. Bár békepárti erők vannak hatalmon, mégis ők váltak a leghangosabb szószólóivá a nézetnek, hogy Oroszországot most kell visszaszorítani, azaz olyan mennyiségű fegyvert kell szállítani Ukrajnának, hogy az oroszok elveszítsék a háborút. A németek java része ezt az elvet támogatja. A konfliktus elején az ottani emberek hatvan százaléka foglalt állást ezen gondolkodás mellett, mostanra ez az arány kicsit csökkent, nagyjából a németek fele támogatja az elképzelést. Az ellenvélemények azonban nem jelennek meg, ha mégis előkerülnek, akkor viszont extrém pozíciókban jelölik meg azokat. A szakember úgy vélekedett, hogy az egész Európára jellemző, hogy a main stream vonaltól eltérő nézetek nem igazán kaphatnak teret.

– Ez azonban sem Európára, sem Németországra nem igaz. Utóbbi államban is sok olyan krízis van, ami még nem oldódott meg, elég csak a migrációra gondolni. Ezzel kapcsolatban Németországban évekkel ezelőtt úgy határoztak, hogy korlátlanul beengednek embereket, és az ottani társadalom ezt a krízist még nem tudta feldolgozni. A folyamat szociális, munkaerőpiaci, lakhatási, közbiztonsági, oktatási kérdéseket vetett fel – sorolta a szakember. – Erre rájött a koronavírus-válság is, amely azóta is napirenden van. Még mindig akadnak olyan régiók, ahol változatlanul maszkot kell hordani.

Magyarországon körülbelül tíz hónappal korábban állt vissza a gazdaság a koronavírus előtti időkre. A harmadik krízis az infláció és az energiaárak terén mutatkozik, ami domináns, és egyelőre nem tudni meddig marad velünk. A német államban emellett lekapcsolják a stabil, jól és biztonságosan működő atomerőműveket. A három krízis pedig egymásba ér, és a lakosságnak ugyanazt a szegmensét érinti legerősebben, még pedig az alsó középosztályt. Az országban jelentkezik is némi elégedetlenség, ami főleg Kelet-Németországban érezhető. Érdekesség, hogy az ott élők számos társadalompolitikai kérdésben hasonlóan ítélik meg a helyzetet, mint mi magyarok.

A problémákkal kapcsolatban példaként említette, hogy a tavalyi berlini tartományi választást meg kell ismételni, mert rendellenségek voltak, szavazólapokat másoltak, olyan emberek voksoltak, akiknek nem szabadott volna. 

Mint mondta, húsz évet élt Németországban, és akkoriban ha megérkezett a 15.20-as vonat nem kellett az órára nézni, mindenki tudta, hogy a járat pontos. 

– Ennek azonban már vége, a németek sok kihívással küzdenek, amely megjelennek európai színtéren is – emelte ki.

A szankciók kérdését is körbejárták

Prof. Dr. Varga István elmondta, a szankciós gondolat már régen jelen volt az Európai Parlament többsége, illetve az Európai Bizottság gondolkodásmódjában.

– Látszódik, hogy az Oroszország elleni szankciók haszonélvezője az amerikai hadiipar – fogalmazott. – Emellett Ukrajna majdani privatizációja is egy fontos szempont, hihetetlen tolongás mutatkozik, hogy melyik építőipari vállalat és melyik technológiai vállalat fogja újraépíteni az országot. A nemzetközi befektetői környezetben megindult ennek kapcsán a tülekedés. Nyilvánvalóan minél nagyobb a pusztítás, minél nagyobb károk keletkeznek annál nagyobb mérvű és nagyobb finanszírozási igényű felújítási munkálatokra lesz szükség Ukrajnában. A szankciók pedig jelen pillanatig csődöt mondtak.

Hozzátette, úgy vélték, hogy ha az Unió határozottan cselekszik, majd követ minket a világ, de nem követett. Kitért arra, hogy a szankció szó európai szinten 2000-ben vált szélesebb körben ismertté, amikor Wolfgang Schüssel vezette osztrák Néppárt a Szabadságpárttal alkotott koalíciót.

– Mindez óriási felháborodást váltott ki, nem tárgyaltak, megszakították a kapcsolatot Ausztriával, holott az osztrákok semmit nem vétettek az európai értékekkel szemben, egyszerűen csak sok mindent másként láttak, amit később egy testület el is ismert – fejtette ki. – Most Magyarország van a középpontban, de ez szalámitaktika, és ha továbbvonul a karaván, mások lesznek a középpontban.

Az alapelvekhez kellene visszatérni

A kérdésre, hogy az Európai Unió képes-e a jelenlegi szerződések keretek közötti megújulására, vagy szükség lenne a változtatásra, dr. Mernyei Ákos hangsúlyozta, a jelenlegi szerződések alkotta keretrendszer megfelelő. Mint mondta, mélyen hisz az európai integrációs eszmében. A szankciókkal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem a világ követ minket, hanem mi a világot, az intézkedésekkel versenyképességi hátrányt sikerült magunknak okozni. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a francia elnök is hasonlóan vélekedik, mint ahogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban fogalmazott. A francia államfő is úgy véli, mintha Amerika nem veszítene a háborún, mintha ott nem drágulna úgy az energia, mintha az USA haszonhúzója lenne a történteknek.

 Szükségtelennek és tékozlónak nevezte a szerződések módosítása irányuló szóló erőfeszítéseket, amellyel álláspontja alapján egy több tízezer embert foglalkoztató brüsszeli intézményi rendszer a saját létét is igyekszik legitimálni, saját fontosságát is próbálja hangsúlyozni, amire rátelepszik egy ideológia háttér. Kitért arra, hogy EU értékei között a demokrácia, és nem a liberális demokrácia van felsorolva.

Prof. dr. Varga István kifejtette, magyar szemmel nem javasolná hazánk számára a módosítást, mert az a jelenlegi körülmények között hazánk számára kedvezőtlen lehet, a kelet-európai régió nem feltétlenül azonosulna azokkal az elvekkel, amelyet behoznának a rendszerbe.