Bay Zoltánra emlékeztek a Magyar Radar Napján

Szákné Bajnai Zsuzsánna közművelődési és kulturális ügyintéző az ünnepség kezdetén elmondta, hétfőn a Magyar Radar Napján, a Magyar Rádiótechnikai Fegyvernem Napján Bay Zoltánra is emlékeztek, aki 1946-ban, csoportjával hazánkban először végezte el sikerrel a Hold-radar-kísérletet, és mérte meg a Föld és a Hold közötti távolságot. Bay Zoltán Gyulaváriban született, és gyermekkorában éppen a templom kertjében tervezte a Hold „tapogatását.”

„Hiszek benne, hogy a tudomány egykor le fogja győzni a gravitációt. Ki fog szabadulni az ember a csillagok felé!” – idézte köszöntője elején Bay Zoltán tizenhat éves debreceni kollégistaként megfogalmazott gondolatát Szvarnasz Jorgosz. A Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ I. Gerincdradar Mérőpontjának századosa elmondta, Bay Zoltán álma harminc évvel később valóra vált, a tudós és negyvenfős csapata megtette az első lépést a csillagok felé, hiszen 1946 február 6-án sikerült radarjelek segítségével megmérni a Föld-Hold távolságot. Kiemelte, olyan napot választottak fegyvernemük ünnepének, amely méltóképpen hivatott képviselni szakterületük fontosságát, szakmai önbecsülésük több évtizedre visszanyúló hagyományait.

– Bay Zoltán 1900 július 24-én a gyulavári lelkészcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot, és már kisdiákként kitűnt kivételes matematikai képességeivel, de a természettudományok mellett a művészetért is rajongott – fogalmazott. – A Debreceni Református Kollégiumban eltöltött középiskolai éveket követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon szerzett diplomát. Neki megadatott, ami nagyon kevés kortársának, friss diplomásként egykori alma matere oktatóinak sorába léphetett. Egyetemi karrierjét az elméleti fizikai tanszék tanársegédjeként kezdte, majd a külföldi ösztöndíjas tanulmányok elvégzése után megszerezte professzori kinevezését. Számos világszabadalom mellett nevéhez fűződik az ország első atomfizikai tanszékének létrehozása a budapesti Műszaki Egyetemen.

A százados szólt arról, hogy miért választották a rádiótechnikai csapatok ezt a dátumot a fegyvernemi napjuknak. Kiemelte, a második világháború nagyon sok területen hozott forradalmi újításokat.

– Amikor hazánk is tevékeny részesévé vált a második világégésnek, egyértelműnek tűnt, hogy az ország bombatámadásoknak lesz kitéve – tette hozzá. – Éppen ezért a hadi műszaki tanács javaslatra a Honvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy mikrohullámú kísérleteket kell folytatni kettős céllal. Egyfelől le kell fektetni a a mikrohullámú hírközlés alapjait. Másfelől pedig mikrohullám segítségével kell meghatározni az ellenséges repülőgépek helyzetét. Ekkortájt a németek birtokában voltak az ehhez szükséges tudásnak, ám hadititokként kezelték, és még szövetségeseiknek sem árulták el. Bay Zoltán és társai azonban a hozzájuk érkező folyóiratokból tudtak arról, hogy a repülőgépek felderítésére a tengeren túl terveznek egy rádiólokátor nevű eszközt. Hazánkban az illetékesek úgy döntöttek, hogy teljes titoktartás mellett kötelezik az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát a mikrohullámú kísérletek elvégzésére. Így jött létre az úgynevezett Bay-csoport, amely tíz akadémikus kutatóból és körülbelül harminc elektronikus műszerészből, valamint az atomfizikai tanszék két tanársegédjéből állt.