2023.06.03. 17:58
Átadták Attila király fapalotáját Zsadányban
Attila hun király szobra is látható abban a fapalotában, amelyet szombaton adtak át és nyitottak meg a közönség számára is Zsadányban, a Béke utcában. Az épületben egy kiállító- és egyben rendezvénytér, valamint egy foglalkoztató kapott helyet a szükséges kiszolgáló helyiségek mellett. A faluban – amely a feltételezések szerint akár Attila király fővárosa is lehetett az 5. században – ezzel állítottak emléket a hunok nagy vezérének.
Dudás Árpád polgármester mondott beszédet Attila hun király fapalotája fogadótermének átadásán
Fotó: Licska Balázs
Dudás Árpád polgármester elmondta, hogy a fapalota fogadótermére hajazó épület az egyedüli turisztikai fejlesztés, amely megvalósult az elmúlt harminc évben, de az elmúlt több évszázadban is Zsadányban. Ez is az oka annak, hogy a nem helyiek döntő többsége csupán átutazik a településen, eddig nem volt semmi, ami miatt célirányosan érkeztek volna a faluba.
Bekapcsolódtak a turizmusba
A beruházással a cél az volt, hogy Zsadány is bekapcsolódhasson a turisztikai vonzerővel bíró települések közé. Az épület többfunkciós, van benne kiállító-, egyben rendezvénytér, ahol egy autóbusznyi vendéget tudnak fogadni. Az érdeklődők étkezhetnek, megtekinthetik a 60 perces, Attila hun király fővárosa Zsadány és térsége című filmet. A további eszközbeszerzések után az épület kézműves foglalkozásoknak adhat otthont, illetve az íjászatot is lehet majd gyakorolni.
Felidézte, hogy több újságcikkben is azt írták, miszerint a Zsadányhoz tartozó Fancsikapuszta Attilához, a hunok királyához köthető. Ezután indult el egy kutatás, és Dudás Árpád polgármester immár kereken húsz éve írta le, hogy a települési és térségi elnevezések alapján jó eséllyel Zsadányban és környékén lehetett Attila fővárosa.
A fogadóterem modern változata épült meg
– Nyilvánvaló, hogy a fapalota fogadótermének 21. századi változata valósult meg – szögezte le. A falak és a nyílászárók szigeteltek, bekötötték a gázt, az áramot és a vizet, egyedi szennyvíztisztítót alakítottak ki, az épület akadálymentesített, van benne mozgáskorlátozott, női és férfi illemhelyiség egyaránt. Hangsúlyozta: ezek mind törvényi előírások egy közösségi épület esetében.
Emlékeztetett: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében Békés vármegye, azon belül a sarkadi járás is kapott lehetőséget az előző európai uniós ciklusban idegenforgalmi fejlesztésekre. A zsadányi önkormányzat egy több mint tíz férőhelyes, önkormányzati tulajdonban lévő vendégházban gondolkodott. Kiderült azonban, hogy ilyen célra nem lehet pályázatot benyújtani, csak kiállítótérre.
Rögös út vezetett az átadásig
Ezért aztán Attila hun király fapalotájának fogadótermére adtak be kérelmet és nyertek el 88 millió forintot 2017-ben. Az európai uniós előírások és a hazai jogszabályok miatt viszont rönkházra nem, csak szigetelt gerendaházra kaphattak építési engedélyt. Aztán kiderült, hogy a kapott támogatás nem lesz elegendő a beruházás megvalósításához, ezért módosítottak az alapterületen, ami viszont újabb tervezést igényelt.
A 2018-as és 2019-es eredménytelen közbeszerzési eljárások után plusz pénzt igényelt a fejlesztéshez az önkormányzat, és a tárgyalások eredményeként kapott is további 29 millió forintot. Újabb közbeszerzési eljárást indítottak, azonban senki sem adott be ajánlatot, majd 2022 elején egy újabbat hirdettek, és a kivitelezés lehetőségét a Kopp Export-Import Kft. nyerte el. Így indult el a munka, és a szerződésben vállalt határidőre véget is ért.
Emléket állítottak Attilának
Dudás Árpád polgármester elmondta, a fejlesztéssel emléket állítottak a legismertebb hun vezérnek, aki létrehozta az első európai népszövetséget, és – mint fogalmazott – Attila idején „a szabad népek szövetsége megbuktatta a zsarnok Római Birodalmat”.
A fapalota fogadótermében helyet kapott egy, Attilát ábrázoló, 195 centiméter magas szobor, Kiss István alkotása. A vitrinek egyikébe pedig azokat a könyveket pakolták be, amelyeket Dudás Árpád polgármester sokat forgatott, és amelyek segítenek megfejteni azt, hogy a hun király fővárosa Zsadányban és térségében lehetett. Ezek közül kiemelte Bóna István: A hunok és nagykirályaik című művét, amely a szerző 30-40 éves kutatásainak eredményét tartalmazza.
A rendezvényen a Székelyföldről, azon belül Erdővidékről – Bardóc, Erdőfüle, Olasztelek, Székelyszáldobos településekről – érkezett Dobó Néptáncegyüttes gyermekei is felléptek.
