Átadták az új vásárcsarnokot, új közösségi tér is született Békéscsabán - galériával, videóval

Szarvas Péter polgármester elmondta: hét éve, amikor találkoztak Orbán Viktor miniszterelnökkel és Lázár János miniszterrel, és tárgyalták a Modern Városok Program Békéscsabát érintő beruházásait, a város jövőjét meghatározó döntések születtek. A projektek között volt a békéscsabai piac fejlesztése, a térségi vásártér kialakítása. Hangsúlyozta: egy térségi vásártérnél több jött létre, egy tömbrehabilitáció valósult meg több ütemben.

Szarvas Péter: a vásártér egyben közösségi tér is

Részletezte: a kormány több mint 8 milliárd forintos támogatásából egy 300 gépkocsi fogadására alkalmas parkolóházat építettek, a nagybani piac számára a Kétegyházi úton alakítottak ki helyet. Új, 6 ezer négyzetméteres vásárcsarnok jött létre a régi nagybani piac területén. Utakat, járdákat, parkolókat építettek, látványos zöldfelületeket alakítottak ki. Kiemelte: Békéscsaba utóbbi tíz évének legnagyobb fejlesztése valósult meg, és rá sem lehet ismerni a területre.

A cél az volt, hogy egy olyan komfortos, színvonalas térségi vásárteret alakítsanak ki, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Ahol a termelőket összeköthetik a vevőkkel, ahol a friss áruk közvetlenül cserélhetnek gazdát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a piac, ahol több ezren fordulnak meg egy-egy szerdai és szombati napon, illetve, ahol több százan kínálják portékáikat, egyben közösségi tér is. A térség legnagyobb és legkorszerűbb piaca lett a békéscsabai.

Herczeg Tamás: léptékváltás történt a piacon

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő felidézte, hogy 178 éve jött létre az első csabai állatpiac valahol a Békési és a Gyulai út között, később a Hunyadi téren baromfit árultak, majd a Tábor utca környékén is voltak próbálkozások. Sok helyen igyekeztek otthont találni a piacnak, és az 1960-as években merült fel, hogy tényleg szükség lenne egy állandó helyszínre, 1968-ban pedig ezt immár sürgős feladatként határozták meg. A 70-es évek közepére készült el a piac és a vásárcsarnok.

Sikertörténetnek nevezte a beruházást, amellyel praktikus változások is jártak. Például a nagybani piac kiköltözött a Kétegyházi útra. Mivel egy-egy szombaton akár 10 ezren is megfordulnak a piacon, nehézkes volt a parkolás, ennek könnyítése érdekében építettek 300 férőhelyes parkolóházat. Megújult az egész környék, így a fejlesztés egy városrehabilitációnak is felfogható. Hangsúlyozta: az árusok és a vásárlók szerint is léptékváltás történt, 21. századi körülményeket teremtettek. A piac valódi agóraként fog szolgálni: rendesen lehet autóval, biciklivel érkezni, illetve létrejött egy központi tér, ahol lehet beszélgetni.

A békéscsabai fejlesztés jó válasz a kérdésekre

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, az elmúlt időszakban többször feltették a kérdést, hogyan lehet helyzetbe hozni a magyar termelőket, hogyan lehet teret nyitni a magyar élelmiszernek. 

Úgy véli, a Békéscsabán megvalósult piacfejlesztés jó választ ad a felvetésekre. Megteremtették azokat a körülményeket, ahol a vevő jól érezheti magát. Hiszen aki ma, 2023-ban vásárol, szereti, ha sok mindent meg tud venni egy helyen, ha a közelben meg tud állni autóval. Ezért fontos, hogy legyenek piacok, köztük nagy léptékűek, mint a békéscsabai, illetve kisebbek; és megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban megháromszorozták a termelői piacok számát a kistelepüléseken.

Lényegesnek nevezte, hogy ma, amikor teljesen nyitott a piac, azaz a világ bármely vidékéről érkező áru megjelenhet Békéscsabán, teret adjanak a magyar alapanyagokból készült magyar élelmiszernek. Kiemelte: a legfontosabb élelmiszer-gazdasági döntéseket a fogyasztók hozzák akkor, amikor vásárolnak. Nemcsak ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy megfelelő helyszínt teremtsenek a termelők és a vevők találkozására; hanem ahhoz is, hogy a minőségi, egészséges magyar élelmiszert előállító őstermelők és családi gazdaságok megtalálhassák a számításaikat. 

Szerepet szánnak az ország keleti részének

Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: számos beruházás került bele a Modern Városok Programba, amelyek lehetőséget teremtettek az álmok megvalósítására, a célok elérésére. Kiemelte, hogy a békéscsabai fejlesztések előkészítésében komoly szerepet vállalt Szarvas Péter polgármester és Hanó Miklós alpolgármester. Ez a beruházássorozat a végéhez közeledik, és folyamatosan egyeztetnek a jövő feladatairól.

Hangsúlyozta: a kormány nemcsak azon dolgozik, hogy garantálhassa az emberek biztonságát, hanem azon is, hogy milyen legyen az ország tíz-húsz év múlva. Nagy szerepet szánnak az ország keleti részének, ahol vannak tartalékok, és Békéscsabának zászlóshajó szerepe lehet. 

A Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc alkotta háromszögben ipari konglomerátumot, 40 ezer munkahelyet hoznak létre, amely olyan erős lesz, mint Nyugat-Magyarországon Győr és térsége. Ez lehetőséget jelent az egész határ menti vidéknek, Békéscsabának és Szolnoknak, valamint Szatmárnémetinek, Nagyváradnak és Aradnak is, csatlakozhatnak ehhez a gazdasági övezethez.

Lázár János: Békéscsaba felkerül a térképre

Emlékeztetett: ezért döntöttek úgy, hogy összekötik Békéscsabát az M5-össel, a munka az utolsó fázisánál tart és véget ér 2025-re. Ugyanilyen fontos Békéscsaba és Debrecen összekapcsolása is, a 47-es négysávosítása 88 kilométeren 300 milliárd forintba kerül, az előkészítő munka elkezdődött. A fejlesztés első részében Békéscsaba és Debrecen között teremtik meg a kapcsolatot, a második etap lesz a Békéscsaba és Szeged közötti. Sőt az M44-es elviszik a határig, összekötik Erdéllyel, Romániával. 

A város megközelíthetőségének javításával, a lehetőségek feltárásával és az ipar telepítésével Békéscsabát gazdasági értelemben felteszik a térképre, és megnézve a GDP-t és a munkanélküliségi adatokat, lehet látni, hogy van fejlődési lehetőség, tartalék – ecsetelte a miniszter. Lázár János tartaléknak nevezte az élelmiszeripart, az élelmiszer-gazdaságot, úgy véli, ezt a lehetőséget eddig messze nem merítették ki. 

Stratégiai szerepe van az élelmiszernek

Pedig a modern korban az élelmiszernek stratégiai szerepe van, két szempontból is. Egyrészt fontos az ország önellátása tekintetében, és az ország képes lenne nemcsak 10, hanem 20 millió ember számára élelmiszert előállítani; és mindez sokaknak munkalehetőséget, megélhetést jelent. Másrészt a mai korban felértékelődik az egészséges életre való igény, és az egészség megőrzésében döntő szerepe van az egészséges, minőségi, nyomon követhető élelmiszernek.

Ezért is mondta lényegesnek a helyi piacok szerepét, és hogy a vevő találja meg azt a termelőt, kereskedőt, akiben megbízik. Úgy véli, az ország kiszolgáltatta magát a multiknak, az élelmiszer nagy részét ma a magyarok az áruházláncokban veszik meg. Lehetőséget kell adni a termelőknek, a kereskedőknek, és csak a vásárterek lehetnek a multik konkurensei. Ezért támogatta a kormány, hogy piacokat hozzanak létre, hiszen mindez függetlenségi, egészségi és gazdasági kérdés.

Új vásárcsarnok, új pavilonsor, parkolóház is épült

A kormány a Modern Városok Program keretében csaknem 8,5 milliárd forint támogatást adott a fejlesztésre. Annak első ütemében megépült a gazdabolt mellett egy háromszintes, mintegy 300 autó fogadására alkalmas parkolóház, valamint a Kétegyházi úton elkészült több mint 9 ezer négyzetméteren a nagybani piac. A második etap során a régi nagybani piac területén új, 6 ezer négyzetméteres, fedett-nyitott vásárcsarnokot alakítottak ki a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel, valamint 250 négyzetméteren új pavilonsor épült a régi helyén. Teljesen átépítették a környéket is, a munkák érintették a Szabó Dezső, az Illésházi és a Piactér utcát: többek között parkolókat létesítettek, utat és járdát építettek, a zöldfelületeket alakítottak ki.