Centenáriumi kiállítás nyílt Schéner Mihály tiszteletére a csabai múzeumban

A Munkácsy Mihály Múzeum elkötelezett abban, hogy Békés vármegyéhez, Békéscsabához köthető alkotók munkásságát feldolgozza, bemutassa és népszerűsítse – mondta Martyin Emília igazgatóhelyettes. Ebbe a sorba illeszkedik Schéner Mihály is, aki Medgyesegyházán született, de békéscsabai művésznek tekinthető: Mazán László, majd Mokos József tanítványa volt, az ő közreműködésével nyílt meg a Békési úton a Meseház. Schéner a három Mihály egyikeként, Munkácsy és Gubis mellett a múzeum tetőteraszán is helyet kapott, téglaszoborként.

Szarvas Péter polgármester kötelezettségnek nevezte a Schéner Mihályra való emlékezést, aki 1998-ban lett Békéscsaba díszpolgára, és akinek hírneve túlnőtt a város, sőt az ország határain is, hiszen voltak kiállításai Hamburgban, Párizsban, Londonban, Stockholmban. Bár Medgyesegyházán született 1923-ban, Békéscsabán végezte iskoláit, 1942-ben került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1947-ben szerzett pedagógusi diplomát. Fontos törekvése volt, hogy ötvözze a nemzeti kultúrkincset az európaival, és munkássága egyetlen izmushoz sem köthető. Vallotta, hogy egyszárnyú madár nem repül, ennél fogva sokféle művészeti irányzatban kipróbálta magát.

A városvezető hozzátette: felejthetetlenek azok az alkotásai, amelyeket a Szigligeti utcai játszótéren helyeztek ki. Mivel az idő vasfoga megrágta a műveket, az önkormányzat felújíttatta azokat, így a Lovacskát és a Csibecsókot. Békéscsaba büszkeségének mondta a Meseházat, amely őrzi a művész hagyatékának komoly hányadát, és amely egy apró művészeti központ a Békési úton. 

Az emberek többségének a játékos művész jut eszébe Schéner Mihályról. De ez csupán az egyik arca, szélesebb skálán játszik, a témákat és anyaghasználatot illetően is – mondta dr. Mazányi Judit művészettörténész. Hozzátette, a Kossuth-díjas művészre rendkívüli hatással voltak a gyermekkori élményei: a paraszti világ, valamint a támogató, tanulásra biztató szülői háttér, benne azzal, hogy édesanyja színes ceruzákat vett neki. 

Emlékeztetett, hogy 1987-ben Ördögjárás címmel egy könyvecske látott napvilágot, a rajzokon kócos szörnyecskék, pokolfajzatok jelennek meg. A szerző, Schéner Mihály úgy gondolta, hogy a világ egyre gonoszabbá válik, az ördögök visszatérnek a középkorból, és meg kell őket állítani. A szakember feltette a kérdést, hogy vajon mi késztette ilyen alkotásra a művészt, aki addigra túl volt számos kiállításon, az 1983-ban a Műcsarnokban nyílt tárlata például közönségsikert aratott.

Beszélt arról, hogy meg kell találni az életpálya kettős, Janus-arcának hátterét. Schéner Mihály tizenöt éves volt, amikor a medgyesegyházi római katolikus templomot felszentelték a gonosz ellen harcoló Szent Mihály arkangyal tiszteletére, és Mihályként megtalálhatta a kapcsolatot a szent és saját maga között. Hatott rá az is, hogy 1944-ben behívták katonának, és szökése után rettegésben kellett túlélnie azt az időszakot; de az is, hogy 1956-ban, gyermeke születésekor vérrel voltak teli Budapest utcái. 

A 70-es évektől bontakoztak ki a művész játékról alkotott nézetei – ecsetelte dr. Mazányi Judit művészettörténész. Vallotta: a művészet nemcsak önkifejezés, hanem teremtés is, az egyetlen cselevéssor, amely az örökkévalóhoz hasonlóvá emeli a halandót.