Mutatványos szórakoztat az orosházi panelrengetegben

Nevezzük mini utazó vidámparknak, vagy a szórakoztatás mini oázisának a belvárosban játékaival letáborozó Tóth B. Istvánt és segítségeit. Az apácai mutatványos egykor a Békés Megyei Hírlap sporttudósítójaként élte mozgalmas mindennapjait. Ám ennél is nyüzsgőbb életre vágyott. Miközben a lakótelepről és a gyopárosi strandról érkezők kiválasztották a kedvükre való játékokat, ő elmesélte nekünk a váltás motivációját.

– Éppen húsz év telt azóta, hogy a tudósítói munkát felcseréltem erre – mosolyodott el és őszintén elárulta, őt a vándorélet vonzotta, de nagyon. Ezért idős mutatványosoktól megvásárolta az első láncos körhintáját. S azóta már kettőt elkoptatott a közönsége.

– Folyamatosan bővítettem a vidámparkot, lett még két gyermekkörhintám, céllövölde, szerencse horgászat, játszóház, ugrálóvár.  Az előbbiek a klasszikus, régi, hagyományosan egyszerű mutatványos szakma eszközei, utóbbi pedig modern korunk kívánalma, hiszen a  kicsik imádják a spongyabobos ugrálóvárat. De a XXI. századi elvárásokkal lépést tartva beszereztem egy komoly trambulint is.

– Ez nagyon menő! – szaladt előre szüleit is megelőzve egy kisfiú, miután meglátta a Spongya Bobot (ott tartózkodásunk ideje alatt sose ürült ki). Hiába, no, divatos szóval élve, működik az adrenalinfokozás már a legkisebbeknél is.

S ha már kerek az évforduló, éppen húsz, kíváncsiak voltunk, a céllövöldébe például mire lőttek a legszívesebben hajdan?

– Nagy sláger volt a vámpír, a csontvázas arcmaszk, de még a similabda, meg néhány poszter is. Ma már a plüss figurák, a lézer kulcstartó a keresett. 

A légpuskák használóiról, meg a célra tarts állapot utáni pillanatokról a mutatványos tudna mesélni (például amikor lyukat lőnek a plüss közepébe, nevezzük ezt járulékos veszteségnek).

– Akiknek nincs szerencséjük, azokat a célba dobásra biztatom. Ott mindenki nyertes lesz – ezt megerősítette az a fiatal is, aki emlékezett, hogy az apácai mutatványos már harmadik alkalommal szórakoztatja az orosháziakat nyár végén. De nem csak a helyiek kedvelik ezt az időtlen szórakozási lehetőséget: jönnek vidékről is fiatalok, gyermekes családok.

De ha már Tóth B. Istvánt a vándorélet csábította szakmaváltásra, kértük, árulja el, vajon a szezon után, amikor elcsendesedik az élet, amikor leparkolja a játékait, beiktat-e a mutatványos valami hosszabb, kalandosabb utat magának?

– Ősszel, vagy télen elindulok. És nem csak a szomszédos településekre – mosolygott sejtelmesen.

– Az én legtávolabbi kalandom a Kanári-szigetek mellett Azerbajdzsán volt, ahol a magyar futballválogatott játszott. Onnan tudósítottam, igaz, csak a közösségi oldalon – tette hozzá, utalva régi szenvedélyére, a sporttudósítói múltjára.

Az ősz még odébb, a mini vidámpark húsvét óta úton van, utolsó állomása a kunágotai búcsú lesz, november első hétvégéjén.