2023.08.09. 10:03
Parlagi sasok neveltek fel egy egerészölyv-fiókát Dévaványánál
Különleges módon, sajátjukként neveltek fel parlagi sasok egy egerészölyv fiókát a dévaványai tájegységben. Az egyedi jelenséget a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közösen kísérte figyelemmel. Tapasztalataikról közleményben számoltak be.
Fotó: MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja különös fészekaljat talált a dévaványai tájegységben májusban: három parlagisas-fióka mellett egy szintén egészséges egerészölyv-fióka nevelkedett. A júniusi ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett láthatóan egészségesen, míg a három sasfióka a fajra jellemző módon csak júliusban hagyta el a fészket – adta hírül szerdai közleményében az MME.
Beszámolójukból kiderült, az egerészölyv-fiókát eredetileg minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.
A sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli. Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt 30 évben történt több mint tízezer sasfészek-ellenőrzés során eddig mindössze hat alkalommal figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, illetve öt ilyen eset vált ismertté rétisasok fészkében.
Ismertették, az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, hazánkban is általánosan elterjedt és változó számban szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg egy százaléka egerészölyv, döntő részben fészekből zsákmányolt fióka, így az viszonylag gyakori esetnek számít, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe. Az ilyen fiókák életben maradási esélye viszont rendkívül csekély, hiszen ehhez komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a zsákmányolást és a fészekbe szállítást. Emellett a szülő madarakat valaminek meg is kell zavarnia, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést, illetve a fészektestvéreknek is be kell fogadni a jövevényt. Ha mindez bekövetkezik, akkor a szülő madarak a következő etetéskor a fészekhez érkezve már eggyel több táplálék kérő fiókával találkozhatnak, és ilyenkor előfordulhat, hogy a sasfiókákra hasonlító, de kisebb ölyv-fiókát is ösztönösen etetni kezdik, illetve a saját fiókáikkal együtt nevelik és védelmezik a fészekben.
Hangsúlyozták, a parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, amely Európai Uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai fészkeket minden évben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei az 1970-es évek óta.
