Börtön is volt a 150 éves békéscsabai városháza pincéjében

 Ugrai Gábor elmondta, hogy 150 éve épült a városháza épülete, és már akkor kikerült rá a városháza felirat, pedig akkor a település nem volt város, csak 1918-ban vált azzá. Úgy véli, ez a döntés akkor a jövőbe vetett hitet jelképezte. A felirat felett volt egy szoborcsoport is, két allegória tartotta a település címerét. Ez lekerült akkor, amikor az épületre kihelyezték a vörös csillagot, és nem tudni, hogy mi lett a sorsa.

Korábban is a mai helyén volt a település hivatala, ám akkor az csak egy földszintes, kilenctermes épület volt, különlegesség, hogy italt is mértek benne. 1871-ben döntöttek úgy, hogy egy, a településhez méltó városházát alakítanak ki, és akkorát, hogy később ne legyen szükség a bővítésére. Az alapkövet 1872-ben tették le, és a munkálatokat az 1873-as, a településen kétezer áldozatot követelő kolerajárvány sem tudta befolyásolni. Az építők helyiek voltak, a munkák idején csak apró balesetek történtek.

A 150 évvel ezelőtti számítások nem jöttek be, mivel pár évtizeddel később az akkori U alakú épület egyik szárnyát meg kellett hosszabbítani, illetve a két szárnyat össze is kötötték, így alakult ki a mai belső udvar. Ezek a munkálatok 1927-ben zajlottak.

A polgármesteri irodába is betekinthettek az érdeklődők. Itt az egyesület elnöke egy, az 1900-as évek elején készült festményre hívta fel a figyelmet, amelyen látható a főtér a városházával, az akkori egytornyú római katolikus templommal, de például a bérpalota akkor még nem készült el. Érdekesség, hogy később vasútvonal is haladt el a városháza előtt: a szerelvények az Andrássy út felől érkeztek, volt egy megálló a Kossuth téren is.

Szarvas Péter polgármester az irodájában beszélt egy több 10 millió forintot érő vázáról, amelyet az 1870-es években készülhetett, Zsolnay Vilmos adományozhatta Stark Adolfnak. Két Perlrott Csaba Vilmos-festmény ugyancsak az iroda ékessége, a békéscsabai születésű, szerte a kontinensen ismert művésztől kilenc alkotás van a város birtokában, a többi hét a múzeumban lelhető fel. A város címeréről is van egy kép a helyiségben, a címerben szerepel többek között szőlő, hal, illetve oroszlán gabonával a kezében.

A látogatók felmentek a városháza padlására is, amelynek egy része raktárként szolgál, illetve különlegesség, hogy a padláson évtizedekkel ezelőtt dolgozó munkások falfirkákat hagytak maguk után. A házasságkötő teremben eredeti faldarabokat is láthattak az érdeklődők, sőt innen a pincébe ugyancsak bekukkanthattak, amely a második világháború idején óvóhelyként is szolgált, illetve kispuskapálya és börtön szintén volt benne.

Ugrai Gábor az árkádsoron helyet kapott emléktáblák kapcsán hangsúlyozta, hogy azok feliratainak köszönhetően lényegében Békéscsaba történelemkönyve olvasható. Ezekkel többek között olyan embereknek állítottak emléket, akik a város életében jelentős szerepet játszottak, de például a városháza megnyitásának 125. évfordulójára ugyancsak helyeztek ki táblát.

A díszterem bejárata mellett található egy tábla, rajta Békéscsaba díszpolgáraival: első Kossuth Lajos volt, legutóbb pedig a legendás parasztpolitikus, Áchim. L. András érdemelte ki a címet. Az egyesület elnöke a díszteremben elmondta, hogy az mindig is díszteremként szolgált, ám ma nem úgy néz ki, mint eredetileg, hiszen a faburkolatok egy felújítás során kerültek fel a falakra, valamint a székek is a másik irányba néztek. Akkor egyetlen festmény volt látható, Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselőről, államtitkárról; de volt egy Hungáriát ábrázoló alkotás is, amely az idők folyamán eltűnt.

A többi, ma látható festmény a 80-as években készült, három csoportra oszthatók. Megjelennek a híres csabaiak Haan Lajostól Munkácsy Mihályon át Stark Adolfig; azok a történések, amelyek fontosak a város életében, mint a vasút 1858-as megérkezése; illetve az allegóriák. Erkély is tartozik a díszteremhez, ahonnan olykor hangzottak el politikai beszédek. A díszterem pedig nem csak örömteli eseményeknek, mint házasságkötéseknek adott helyet, hiszen voltak itt kirakatperek is: itt ítélték például halálra az 1956-os forradalom után Farkas Mihályt és Mány Erzsébetet.

Beszélt arról is, hogy a város első polgármestere 1918-tól 1929-ig Berthóty István volt, aki rengeteg tett a településért. Békéscsaba és a városvezető is történést élt meg ebben az időszakban. 1918-ban ért véget az első világháború, majd hazaérkeztek a katonák. Kitört az őszirózsás forradalom, aztán átvették a hatalmat a kommunisták. Később a románok bevonultak Békéscsabára, és a polgármesternek kellett fogadnia Ferdinánd román királyt. Majd kivonultak a románok, és következett 1920-ban a trianoni békediktátum aláírása.