Új festmény érkezett a városháza dísztermébe, Sztraka Ernőre cserélték Kulich Gyulát – videóval

A békéscsabai városházát 1873. szeptember 15-én avatták fel, és a 150. évforduló kapcsán tavaly egy ünnepségsorozatot is szerveztek – ismertette dr. Bacsa Vendel jegyző. Hozzátette, ennek részeként az érdeklődők be is járhatták az épület minden szegletét, a pincétől a dísztermen át a padlásig, Szarvas Péter polgármester és dr. Bacsa Vendel jegyző mellett Ugrai Gábor, a Belvár történelemtanára, a városvédő és városszépítő egyesület elnöke vezetésével. Hangsúlyozta, hogy a békéscsabai városháza díszterme és az ott található festmények nagy tetszést arattak.

Az 1980-as évekig kellett várni a festményekre 

Megemlítette, miszerint bár a boltíveket a városháza építésekor kialakították a díszteremben, arra, hogy festmények is legyenek, az 1980-as évek közepéig várni kellett. Akkor Tóth Ernő festőművész elkészítette az alkotásokat, amelyek három csoportra oszthatók.

• Egyrészt vannak az allegorikus figurák, mint a munka, a szépség, a szabadság, a szeretet és a harmónia.
• Másrészt megjelenítette Békéscsaba történetének legjelentősebb pillanatait. Azt, hogy a várost először 1332-ben említették a pápai tizedjegyzékben, azt, hogy a törökdúlás után 300 éve újratelepítették, azt, hogy alapvetően az itteniek mezőgazdaságból éltek. Aztán 1858-ban befutott az első gőzmozdony által vontatott szerelvény, amely sínre tette, lehetővé tette Békéscsaba fejlődését. A színház pedig a polgárosodásra utal.
• Harmadrészt olyan csabai hírességeket ábrázolnak a festmények, mint Haan Lajos evangélikus lelkész, tanító és történetíró; a festőfejedelem Munkácsy Mihály; a búzanemesítő Mokry Sámuel; a szőlőnemesítő Stark Adolf; a parasztpolitikus Áchim L. András.

Sztraka Ernőre, Békéscsaba díszpolgárára cserélték Kulich Gyulát

A hatodik csabai híresség esetében történt változás. Elmondta, hogy a korábbi festmény Kulich Gyulát ábrázolta, aki igazából csak a gyermekkorának egy részét töltötte Békéscsabán; akiről immár közterületet sem lehet elnevezni a munkásmozgalomban betöltött szerepvállalása miatt; illetve akit ráadásul nem a városháza dísztermébe illő módon, a kivégzőosztag előtt állva jelenítettek meg.

Ezért dr. Bacsa Vendel jegyző megkereste a 80-as években Békéscsabán dolgozó, jelenleg Budapesten élő festőművészt, Tóth Ernőt, akivel többkörös egyeztetést követően megállapodtak abban, hogy lecserélik Kulich Gyulát. Ugyanakkor Kulich Gyulát sem törölték el teljesen, a kivehető festményt raktárba vitték. A megüresedett helyre pedig egy Sztraka Ernő városi mérnököt ábrázoló alkotás került: előtérben a városháza tervrajzaival, a háttérben az evangélikus nagytemplommal.

Meghatározó szerepet töltött be Békéscsaba fejlődésében

Sztraka Ernő 1830-ban született Békéscsabán. Bécsben szerzett mérnöki diplomát, és 1861-től dolgozott a városnál. A városi mérnök nevéhez számtalan épület tervezése, kivitelezése kötődik: a városházától a Fiume szállón át az evangélikus gimnáziumig. De például ő tervezte a Kiss Ernő és Kórház utcát összekötő hidat – amely hivatalosan is Sztraka Ernő híd, tehát az ő nevét viseli –, városrendezői munkássága során megszüntette a sikátorokat, elkezdte a közvilágítás kiépítését, téglajárdát épített az Andrássy úton. Meghatározta azt is, hogy az ingatlanok előtt a tulajdonosoknak kell rendet tartaniuk.

Lenyűgözi a betérőket a békéscsabai városháza díszterme

Megérdemelten lett Sztraka Ernő Békéscsaba díszpolgára, és méltó helyet kapott most a csabai hírességeket ábrázoló festmények sorában is – hangsúlyozta dr. Bacsa Vendel jegyző. Kiemelte azt is, hogy a békéscsabai városháza díszterme mindig lenyűgözi a betérőket, hogy értékes festménysorozattal büszkélkedik, és hogy méltó módon ad helyet a városi közgyűléseknek, a rangos társadalmi eseményeknek.