2023.10.08. 06:50
Kétszáz éve nyitotta meg kapuit a román egyházi iskola Sarkadkeresztúron
A faluból elszármazott öregdiákok kezdeményezésére avattak emléktáblát szombaton Sarkadkeresztúron, a Hunyadi utca 4. szám alatt abból az alkalomból, hogy kétszáz éve, 1823-ban ott kezdte meg működését a román egyházi iskola, amely 1948-ig működött.
A gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium néptáncosai is felléptek
Fotó: Licska Balázs
Patkás János, a helyi román nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta: a 14. század első felében említették először a települést, amely aztán kihalt, és a 18. század első felében népesült be újra, érkeztek román ajkúak is. Lelkes egyházközség jött létre, és 1823-tól működött a román egyházi iskola Nicolae Popovic – aki egyben pap és tanító volt – irányításával. Az intézmény fontossága elvitathatatlan, hiszen alakította az ismereteket és formálta a hitet. Felsorolta, hogy kik oktatták a nebulókat a román egyházi iskolában, és ismertette, hogy az 1940-es évek végéig működött, az államosításig. A diákok az állami intézményben folytathatták a tanulmányaikat, és megemlítette, hogy voltak törekvések abban a keretben is a román nyelv oktatására.
A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, Kozma György azzal kezdte, hogy egyik szeme sír, a másik nevet: ugyanis egy emléktáblát avatnak, azonban egy olyan román egyházi iskolának, amelyről immár csak múlt időben lehet beszélni. Kiemelte: az intézményben a román fiatalok fejleszthették tudásukat, ápolhatták hagyományaikat, gyakorolhatták vallásukat. Bár a román nyelvű oktatás 1948-ban megszűnt Sarkadkeresztúron, voltak törekvések, hogy fenntartsák, de ezek is kimerültek. Az emléktáblával tanúságot tehetnek nemzetiségként való létezésükről. Köszönetet mondott a kezdeményezésért az elszármazott öregdiákoknak, a támogatásért az önkormányzatnak és a nemzetiségi önkormányzatnak.
Bakucz Péter, Sarkadkeresztúr polgármestere elmondta, hogy az első román iskola a 15. század végén jött létre Brassóban, majd ismertette, hogy miként és milyen területeken bővült az intézmények sora. Szólt arról, hogy Trianon után az itt maradt románság értelmiség nélkül maradt, mivel a papok és a tanítók Romániába menekültek. Hangsúlyozta, hogy a tősgyökeres sarkadkeresztúriak mindegyike rendelkezik felmenő vagy oldalági román hozzátartozóval. Bár a román nyelv ismerete és használata némileg feledésbe merült, megmaradt Sarkadkeresztúron az identitás és az ősök hagyatékának ápolása. Nem véletlen, hogy rendelkeznek román nemzetiségi önkormányzattal, hagyományőrző egyesülettel, működő görögkeleti ortodox kápolnával, határon átnyúló testvértelepülési kapcsolatokkal Cséffával és Apátkeresztúrral.