Rangos kitüntetéssel ismerte el a Magyar Művészeti Akadémia Fejes Antalt

Mint a Magyar Művészeti Akadémia oldalán olvasható, Tóth Péter, az MMA Zeneművészeti Tagozatának vezetője az évenkénti díjátadó ünnepségről elmondta: ritkán kerül reflektorfénybe a pedagógia munka. Az akadémikusok legérdekesebb feladatai közé tartozik felkutatni azokat az elhivatott pedagógusokat, akik kimagasló eredménnyel – életteljesítményükkel – szolgálják a közösségeiket. 

Hat évtizede jelen van Békés vármegye zenei életében
Az MMA oldalán kiemelték, Szecsődi Ferenc hegedűművész, az MMA rendes tagja Fejes Antal személyében olyan iskolateremtő művésztanárt köszöntött, aki immáron hat évtizede jelen van Békés vármegye zenei életében. 

Fejes Antal csellótanár 1942-ben született Békéscsabán, zenei tanulmányait a híres Békés-Tarhosi első magyar Énekiskolában kezdte. Főiskolai tanulmányait Szegeden végezte, majd a békéscsabai zeneiskolában kezdett tanítani. A megyei vezetés hamar felfigyelt az ambiciózus ifjú tanárra: 1965-ben, 23 éves korában kinevezték a békési zeneiskola igazgatójának, mely pozíciót 41 éven át töltötte be. 1960 óta játszik a Békéscsabai, ma Békés Megyei Szimfonikus Zenekarban. Szólamvezetői posztját 2019-ben adta át Sándor Ottó kollégájának. Évtizedekig szervezője és művészeti vezetője volt a Békés-Tarhosi Zenei Napoknak. Tarhosra a zenei világ színe-java szívesen jött fellépni, így többek között Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Simándy József, a Bartók vonósnégyes és sokan mások is. Fejes Antal ma, 81 évesen is teljesen friss szellemi és fizikai állapotnak örvend. Szegedről jár szülőföldjére Békés vármegyébe tanítani – a gyerekeknek útközben, a vonaton kottázza le a magyar népdalokat –, ezenkívül a szimfonikus zenekar oszlopos tagjaként makulátlan tónussal segíti a csellószólam hangzását.

Hálával tartozik a sorsnak
Fejes Antal az elismerés átvételekor elmondta, visszatekintve eddigi életére, hálával tartozik a sorsnak, hogy mindig olyan emberek vették körül, akiktől tanulhatott. 
– Gyerekkorom békés-tarhosi iskolájába szüleim jóvoltából kerültem. Gulyás György Énekiskolájában olyan társak lettek a példaképeim, mint a Mező-testvérek, Szokolay Sándor, Bozay Attila vagy Tarjáni Ferenc, akik híres művészekké váltak. Csellótudásomat az iskola megszűntetése után Friss Antal gordonkaművész, a Budapestről Békéscsabára járó és vasárnaponként lelkesen tanító Tóni bácsi alapozta meg igen nagy tudásával és emberségével – emlékezett vissza. – Feleségemmel, aki hat évtizede hűséges társam és egymás támaszai lehetünk még ma is, annak idején szintén a zenetanári pályát választottuk. Konzervatóriumi tanárom, Báthory Sándor igazgató javasolt 1965-ben, Békés nagyközség kérésére a megye vezetőinek, az újonnan létesítendő zeneiskola élére. Hatszáz jelentkező gyerek közül választottuk ki azt a 125 zenét tanulni vágyót, akiket akkori kollégáinkkal, világot megváltó terveinkkel kezdtünk tanítani. 
Hozzátette, az egyszerű, kis iskolából egyre nagyobb növendéklétszámú és kezdetektől megyei és országos sikereket felmutató zeneiskola lett. Kiemelte a kiváló tantestületet, illetve felesége, Fejesné Pálffy Zsuzsa szerepét, akik minden tervet, elképzelést egy emberként vállaltak fel. 

A legrégebbi, ma is élő komolyzenei fesztivál
– Tanítási munkájuk mellett, 1976-tól vállukon vitték a Gulyás György alapította Békés-tarhosi Zenei Napok ügyét, mely az ország legidősebb, ma is élő, komolyzenei fesztiváljaként működik nyaranta – folytatta gondolatait. – Zeneiskolásainkkal eljuthattunk a budapesti Tavaszi Fesztiválra, Bécsbe, a II. Európai Gyermekzenei Találkozóra, cserekapcsolataink révén Innsbruckba, Aradra és országunk több településére. Összetartó családként működtünk, amikor 20 éven át országos szakközépiskolai versenyt rendezhettünk, 30 éven keresztül nemzetközi vonószenekari tábort vittünk sikerre olyan neves művészekkel, mint Onczay Csaba, Szecsődi Ferenc, Gulyás Márta, Szabadi Vilmos és pályájukat kezdő, fiatal karmesterek sora.
Kitért arra, hogy új tagintézményeket alapíthattak Vésztőn és Mezőberényben. Szólt arról, hogy javaslatára ma a békési alapfokú művészeti iskola Szokolay Sándor nevét viseli. Mint mondta, büszke a kezdeményezésére elindult és felfejlesztett néptánc-tagozatra, ahogy arra is, hogy a tantestület több tanára az iskolában kezdte zenei tanulmányait. 
– A Békés-tarhosi Énekiskolát Szokolay Sándor és az egykori diákok élményiskolának nevezték. Egykori iskolavezetőként úgy gondolom, hogy aki a zenét tekinti hivatásának, legyen akár előadóművész, zenekari muzsikus vagy zenetanár, és a világ zeneirodalmának legszebb műveit játszhatja, adhatja tovább, annak az egész élete élményéletté válhat – hangsúlyozta.