Százötven éve nyílt meg az első nyomda Békéscsabán

Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, hogy az Országos Könyvtári Napok keretében könyvbemutatókat, előadásokat, kiállításokat szerveznek a békéscsabai bibliotékában. A rendezvénysorozat számára A könyv híd, a könyvtár összeköt szlogent választották, és szerinte a könyvtár is hídként kapcsolatot teremt az olvasók és a könyv, valamint az olvasók és a múlt értékei között. Hangsúlyozta, hogy az idén 150 éves békéscsabai nyomdászat is az értékek közé tartozik, a jubileumi kiállításon pedig megemlékeznek többek között az úttörőkről. 

Hat nap alatt két jelentős esemény zajlott a településen

Szarvas Péter polgármester kiemelte, hogy 150 éve, 1873-ban hat napon belül két jelentős esemény is zajlott a településen. Szeptember 15-én nyitotta meg kapuit a városháza, majd 21-én elindult a nyomdászat, amely az elmúlt másfél évszázadban jelentős szerepet töltött be Békéscsaba életében. A kiállítással kapcsolatban hozzátette, hogy fontos a múlt értékeit megőrizni és továbbadni a következő nemzedékeknek.

Jelezte, hogy a nyomdászat sokáig a könyvnyomtatásról szólt, immár viszont inkább nyomda- és csomagolóanyag-iparról van szó, amelynek számottevő szerepe van Békéscsaba gazdasági erejét tekintve. Az iparág az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül és sikeresen átvészelte az elmúlt időszak kihívásait is.

Szarvas Péter polgármester emlékeztetett, hogy négy-öt éve összefogtak az iparági szereplőkkel, és a Modern Városok Program keretében 2 milliárd forintos kormányzati támogatásból létrehozták a BSZC Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégiumban a nyomdaipari tudás- és képzőközpontot, amelyet a legkorszerűbb gépekkel szereltek fel. Úgy véli, a békéscsabai nyomdászat nemcsak múlttal, hanem jövőképpel is rendelkezik, és ez egy üzenet is a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

Dobayval indult, a Tevanból lett a Békési, abból pedig a Kner

Balog Miklós nyugalmazott vezérigazgató elmondta, hogy itthon a nyomdászat 550 éves múltra tekint vissza – 1473-ban jelent meg Hess András révén az első itthon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum –, viszont több évszázad telt el, mire megnyílt az első Békés vármegyei nyomda Szarvason, 1847-ben. Szólt a békéscsabai nyomdászat úttörőiről, a Dobay testvérekről, Lepage Lajosról, akitől a 20. század elején a Tevan családhoz került egy kereskedés a mai Andrássy úton, benne lábbal taposó géppel. A két világháború között nyolc nyomda működött Békéscsabán, ezek közül kettő volt magasabb felszereltségű, a Tevan és a Körösvidék.

Az államosítást követően a Tevan nyomdából lett a Békési Nyomda Nemzeti Vállalat. A sok kis nyomda megszűnt, a nagyobbak maradtak meg. A fejlődés azonban csak 1957 után jött el, a három rekonstrukció során többek között gépeket vásároltak, amelyek újabb termékek gyártására adtak lehetőséget. A Békésiből lett aztán a Kner nyomda, amelyet 1992-ben privatizáltak. Balog Miklós nyugalmazott vezérigazgató szerint – több gyárral ellentétben – itt ez jelentette a túlélést, hiszen a befektetők 10 millió dolláros fejlesztést hajtottak végre. Jelenleg több mint harminc nyomda működik a városban.

A szakember bizakodó a jövőt illetően. Úgy véli, a helyi nyomdákban megvan a kellő szakértelem, itt van a közép-európai szinten legmodernebb tudás- és képzőközpont, amely a szakember-utánpótlást jelenti. Úgy véli, jó helyzetben van a város, és reméli, hogy a középfokú mellett beindulhat a felsőfokú képzés is.

Kérdés, hogy milyen lesz a csomagolóanyagok megítélése

A Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója, Kása István Zoltán szintén a jövőről beszélt, ám szerinte a kilátások nem egyértelműek. A nyomdászat jelentős részét a csomagolóanyag teszi ki, és kérdés, hogy miként alakul az Európai Unióban a csomagolóanyagok megítélése. Példaként hozta fel, miszerint elképzelhető, hogy a gyógyszerek mellé nem lesz kötelező a betegtájékoztató, lehet, hogy doboz sem kell majd a készítményeknek. A fogkrém vagy éppen a müzli szintén dupla csomagolásban van, a doboz mondhatni felesleges. Úgy véli, a csomagolóanyagok terén a termék védelmét biztosító szükséges minimum lesz majd az elvárt. Hangsúlyozta, hogy a csomagolóanyagok terén bekövetkező változást időben fel kell ismerni, ébernek kell lenni; és fel is készültek, figyelik a piacot.