Pénzekről, fejlesztésekről egyaránt szó esett a csabai közgyűlésen

Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) elmondta: az idei az immár negyedik különleges év a költségvetés tervezése tekintetében. A 2020-as és 2021-es büdzsére hatott a koronavírus-járvány, a tavalyira és az ideire pedig a háború és az energiaárak emelkedése. Mind a négy évben biztosítani tudták a város működőképességét, és fejlesztésekre is tudtak szánni. A város rezsiköltségei nőttek tavalyhoz képest, de nem annyival, mint ahogy azt év elején várták. Fontos volt az is, hogy ebben az évben 700 millió forintot kapott az államtól az önkormányzat az energiaköltségek fedezésére. A jövőben is elsőbbséget élvez a működőképesség megőrzése.

Opauszki Zoltán tanácsnok (Fidesz-KDNP), a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, megfontoltság, óvatosság, alaposság jellemezte a büdzsé tervezését. Erősödtek a helyi cégek az elmúlt években, ennek köszönhető, hogy több helyi iparűzési adó folyik be a vártnál. Erre az esztendőre 4,4 milliárd forintot reméltek előzetesen, de szeptember 30-ig befolyt immár 6 milliárd forint, és év végéig 1,75 milliárd forintos túlteljesülés várható. A plusz pénz számos önkormányzati feladat megvalósítását tette lehetővé. Szente Béla (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy fegyelmezetten működtek az intézmények és a cégek, betartották az intézkedéseket.

Továbbra is indokolt a takarékosság

Nagy Ferenc alpolgármester (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy nemcsak a tervezés, hanem a gazdálkodás is sikeres volt, míg dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) azt hangsúlyozta, hogy továbbra is indokolt a takarékosság, mert a gazdasági folyamatok miatt lehet arra számítani, hogy csökkennek a bevételek és emelkednek a kiadások. Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint van ok a bizakodásra, ahhoz képest jól áll a város, hogy úgy volt tavaly ilyenkor, hogy akár 2-2,5 milliárd forintos lyukat is be kell tömni az idei büdzsében.

Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) arra kérdezett rá, hogy mi lett a katás vállalkozókkal, Dancsó Tibor (DK) pedig azt pedzegette, hogy szerinte vannak, akik kibúvót találnak az építményadó alól. Tarné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője és Csulik Zsolt, az adócsoport vezetője elmondták, hogy 9 ezer adózóval állnak kapcsolatban, és vannak ellenőrzések az építményadó vonatkozásában is. Az adófizetési morál javult, egyébként pedig komoly eredménnyel inkasszálnak. A korábbi katás vállalkozóknak továbbra is van kedvezményes adózási forma.

Robbantottak a föld alatt?

Dancsó Tibor (DK) napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy komoly lépéseket tett Békéscsaba az energetika területén: korszerűsítették a közvilágítást, napelemparkot telepítettek, és épül a geotermikus rendszer is a városi sportcsarnok környékén egy termelő és két visszasajtoló kúttal. Ennek kapcsán írt egy kérdéssort a városfejlesztési nonprofit kft.-nek, ahol azt a választ kapta, hogy minden rendben van a beruházással. Feltette a kérdést, hogy akkor miért volt szükség föld alatti robbantásra az egyik kútnál. Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy egy, az ágazatban járatos vállalkozás kapott megbízást a kivitelezésre, és kérik a kérdés megválaszolását a városfejlesztési cégtől.

Mi lesz az MVP-s beruházásokkal?

Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) Herczeg Tamás országgyűlési képviselőnél (Fidesz-KDNP) arra kérdezett rá, hogy mi lesz a Modern Városok Program (MVP) békéscsabai beruházásaival, miután megjelent a kormányrendelet, hogy azt lezárják. Herczeg Tamás elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek az Építők útját, a Munkácsy Negyedet és kerékpárutakat érintő beruházások befejezéséről, míg a geotermikus rendszer kiépítéséhez plusz forrásra van szükség. Vannak olyan fejlesztések, amelyek kapcsán az illetékes minisztereknek év végéig kell döntést hozniuk. Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy készül a következő ülésre egy összefoglaló anyag, miként állnak Békéscsabán a Modern Városok Program fejlesztései, mi ért véget, mi van hátra, és ezek kapcsán mik az esélyek a befejezésre.

Gál Tamást és Szedlják Istvánt díjazták 

Az ülés előtt vette át a városi közgyűlés elismerését Gál Tamás Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész nevében Uhrin Viktor, a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője; valamint Szedlják István hagyományőrző rézműves népi iparművész.

Gál Tamás és a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar kapcsolata mintegy 40 évre tehető. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy megmaradt a zenekar, amely emlékezetes koncerteket adott. A karmester több mint száz alkalommal irányította az együttest. A díjat Gál Tamás helyett Uhrin Viktor, a zenekar művészeti vezetője vette át, aki tolmácsolta a karmester köszönetét. A szakember levelében kiemelte, hogy innen indult a pályafutása, hogy szeretetet, szakmai tudást próbált adni, és annak sokszorosát kapta vissza Békéscsabán.

Szedlják István 1986-ban vétlen résztvevőként motorbalesetet szenvedett, ezt követően más hobbit keresett, és kedvtelésből régi lőfegyverek replikáit kezdte el készíteni, majd autodidakta módon elsajátította a rézműves mesterséget. Neve összeforrt a honfoglalás-kori tarsolyok készítésével. A tevékenységére a határon túl is felfigyeltek. Immár nem csak műveli, tanítja is a mesterséget. Mint mondta, ezt a mesterséget nem ő választotta, hanem az talált rá. Szedlják István köszönetet mondott a rangos elismerését, és hangsúlyozta, hogy családjától is rengeteg támogatást kapott.