Mihály Árpád alkotásai kaptak helyet Kondoroson

A tárlat a művelődési házban kapott helyet az önkormányzat és a művész felesége, Forró Marianna szervezésében.

Az eseményen elsőként Hévizi Róbert, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, Kondoros képviselő-testülete rendkívüli módon kultúrakedvelő, tudják értékelni a művészeket és alkotásaikat, éppen ezért örömére szolgál, hogy többször is volt már alkalma velük dolgozni.

Horcsák István képviselő elárulta, a Kondorosi Csárdában látható, Mihály Árpád alkotta hatalmas festmény számára, amikor kisgyermekként először nézte meg, félelmetes volt. A lovakat például rémisztőnek látta rajta. Idővel azonban kiismerte az alkotást, és ma már inkább riadt lovakra tekint, amikor előtte áll. Hozzátette, volt szerencséje gyermekkora óta a szobrászművész több lovas alkotását is látni, melyek a fent említettől eltérően már elsőre lenyűgözték.

A kiállítást dr. Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg, aki elsőként Harangozó Imre néprajzkutató gondolatait tolmácsolta a jelenlévőknek. Majd elárulta, Mihály Árpád tagja volt az egyesületüknek, és nagyon sokat köszönhetnek a szobrászművésznek. Többek között azt, hogy a máig rendkívül sikeres Szögedi Nemzeti Találkozónak ő adta az emblémáját, illetve egyik elindítója és ábrázolója volt. Az elnök Mihály Árpádról úgy fogalmazott: nem csupán kiváló szobrász, grafikus és tájépítész volt, hanem egy olyan alkotó ember, aki rögtön meglátta a lehetőségét annak, hogyan lehet egy nagyon régi hagyományt továbbvinni, éltetni és őrizni.

Forró Marianna, a 2022 októberében elhunyt szobrászművész felesége elmondta, annak ellenére, hogy férjének Kondoroson van a Betyárok rohama a szabadságharcban című festménye, sokan nem ismerik őt a településen. Éppen ezért szerették volna ezzel a kiállítással közelebb vinni a kondorosiakhoz Mihály Árpádot. 

Forró Marianna a továbbiakban három szobrot emelt ki férje művei közül, a Csodaszarvast, mely a magyar nép eredetmondáját mutatja be, a Búza Apót, mely Bálint Sándor néprajzkutató nyomán készült és a Malomvölgyi Arborétum tájszobrászati alkotás makettjét.