A piramis csúcsára juttatta a karikást

– Nem mindennapi, hogy hiva­tásos határőrből valaki karikásostor-készítő népi iparművész lesz. Hogyan történt? 
– Középiskolai történelemtanáromnak, Nagy Lászlónak köszönhetően kerültem az íjászatba, majd a lovas íjászatba még Gyulán. Ezt műveltem utána is, majd már 1996-ban egy társasággal úgy döntöttünk, hogy kiutazunk az Uralba, és onnan lóháton jövünk haza. Végül én nem mentem, de a hazai, töki felkészülésen részt vettem. A töki Patkós Csárdában látott csikósbemutatók vonzottak be ebbe a világba. 

– Úgy tudom, azért egy rossz ostor is kellett ahhoz, hogy a vonzalomból karikáskészítés és -használat legyen. Ennek mi a története? 
– Kaptam egy 1921-es karikást, de a fonás része már szétbomlott. 1998-ban a feleségemmel a Hortobágyra mentünk, és Szabó Gábor hortobágyi csikós házában kötöttünk ki. Rendbe hozta a karikást, én pedig megkérdeztem tőle, elfogadna-e tanítványnak. Igennel válaszolt, és elmondta, milyen anyagokat kell beszereznem. Egy év múlva tértem vissza hozzá, a megvásárolt anyagokkal. Szabó Gábor útmutatása szerint egy nap alatt elkészítettem az első karikásomat. Innen már ment minden, mint a karikacsapás. 

– Egészen addig, hogy hunga­rikum lett a karikás ostor. Mi vezetett ahhoz, hogy felterjessze a hungarikumok közé? 
– Harangozó Imre néprajzkutatóval kutatásaink során felfigyeltünk arra, hogy hajdanán Dobozon, Nagygyanté-Orosipusztán, Geszt környékén is készítettek a pásztorok karikást, de nem olyat, mint a hortobágyi, hanem díszesebbet, amit cifraostornak hívtak. Mi a kis-sárréti nevet adtuk ezeknek a pásztoreszközöknek. A hortobágyi karikás már a Magyar Értéktárban szerepelt, de megegyeztünk a felterjesztőjével, hogy foglaljuk egybe ezeket a pásztorok által készített mesteri alkotásokat, és karikás ostorként terjesszem fel a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kitartó munkával elkészítettem a javaslatot, és a bizottság befogadta a piramis csúcsára a karikás ostort. 

– Ettől kapott kedvet, hogy a cifraszűrrel is pályázzon? 
– A cifraszűrrel való találkozásomnak is megvan a maga története, és ez konkrétan az útlevélkezelői munkámhoz kötődik. Bárány Ferenc – aki sajnos már elhunyt – érkezett Erdélyből haza, egy nagy bőrönddel. Megnéztük a tartalmát, és cifraszűröket találtunk benne. Ettől kezdve kattantam rá a népművészet eme remekére, vettem is egyet. A karikás ostor hungarikummá nyilvánítása után fogtam bele a magyar cifraszűr felterjesztésének megírásába, amit el is fogadott a Hungarikum Bizottság. A magyar cifraszűrnek járó Hungarikum díjat jövő tavasszal vehetjük át. Később, az Agrárminisztériumhoz nyújtott be pályázatot a Guzsalyas Egyesület nyolc cifraszűr elkészítésére, és eredménnyel jártunk. 

– Három a magyar igazság, és azt hallottam, nem is áll le két hungarikumnál. 
– A magyar nyereg hunga­rikumok közé beemelése a következő célom, célunk, de itt még az út elején járunk. Ugyanakkor felvértezettek vagyunk az előző felterjesztések tapasztalataival, és remélem, sikerrel járunk. Addig azonban még sok munka vár ránk.