Bemutatták a fény gyulai géniuszait - galériával

A fény gyulai géniuszai a Gyulai Katalógusok 16. kötete. A sorozatot a ‘90-es évek óta jelenteti meg az Erkel Ferenc Múzeum – nyilatkozta lapunknak Liska András, a könyv szerkesztője, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője.

– Egy olyan kiállítás előkészítéséhez fogtunk néhány éve Gyulán, amely a fény, mint fizikai jelenség által összekötött gyulai kiválóságokat mutatott volna be. A tárlat végül nem jött létre, ugyanakkor a tudományos projekt eredményeként tudományos konferenciát rendeztünk, amelyen bemutattuk a kutatási eredményeket. A 2021-ben megkezdett kutatási program keretében négy olyan, gyulai származású kiválóság életútjának és tevékenységének forrásait tárták fel gyulai szakemberek, elsősorban az Erkel Ferenc Múzeum munkatársai, akik a fény adta lehetőségekre épülő tudomány, technika, valamint iparfejlesztés terén munkásságukkal, tudományos teljesítményükkel helyi, országos-, illetve világhírnévre tettek szert. Az általuk feltalált, létrehozott tudományos produktumokat alapvetően a fény, mint fizikai jelenség vizsgálata, hasznosítása, és az ehhez kapcsolódó alkalmazások sokszínűsége köti össze; erre utalt a szakmai nap és a nemrég megjelent, hétfőn bemutatott kötet címe, „A fény gyulai géniuszai” is – elevenítette fel az előzményeket Liska András. – Ezeknek a felhasználásával készült el el a kötet, amelyben nemcsak az említett személyiségekkel kapcsolatos szakmai témákat mutatunk be, hanem egy módszertani összefoglalót is készítettünk. Ez talán teljesen újszerű a múzeumi évkönyvek világában, hiszen a kommunikációs, a közönségszervezési, valamint a kiállításokon felhasznált technológiákról is tanulmány született. Egyfajta helyzetképet adunk arról, hogy milyen volt a múzeumi szervezet 2023-ban Gyulán, illetve az olvasók arról is képet kapnak, hogy milyen mértékben változott a gyulai múzeumi szerkezet felépítése a 19. századi kezdetektől napjainkig.

– Bemutatjuk, hogy milyenek vagyunk mi muzeológusok, milyen kiállításokkal és miként érjük el a látogatókat, kikből áll a gyulai múzeumok közönsége – tette hozzá. A szakember ennek kapcsán szólt arról, hogy a múzeumok nemcsak kiállításokat rendeznek, hanem hasonlóan fontos funkcióként gyűjtik és feldolgozzák a múlt értékeit.

Az utóbbi időszakban olyan digitális megoldások, újszerű megközelítési módok tették interaktívvá, fokozottan látogatóbaráttá a gyulai kiállítóhelyeket, amelyeknek technikai, kommunikációs, és szervezési tapasztalatai is publicitást kívánnak. Ezen írások jelentőségét az adja, hogy ezek a tudások és tapasztalatok rendszerezetten egyelőre még kevéssé jelennek meg a hazai muzeológiában.

Az Almásy-kastélyban megtartott programon a kötetet a szerzők, Cseresznyés János, Fábián Tamás, Fekete-Dombi Ildikó, Horváth-Nagy Adrienn, Temesváry János, dr. Temesváry-Kovács Anett, Sáfár Gyula, valamint a szerkesztő, Liska András ismertették meg meg az érdeklődőkkel.