Szarvasi, szentandrási kötődésű filmesek nyertek sci-fi díjat Amerikában

Lóránt Demeter független filmestől megtudtuk, a Sileo címet viseli az a sci-fi, amivel kiérdemelte stúdiójuk az amerikai sikert, vagyis a ScorpiusFest 2024 legjobb animációs kisfilm díját. Ráadásként pedig saját maga a fesztivál idei kiemelt filmese lett. A film alkotója elárulta, hogy Békésszentandráson nőtt fel, gimnáziumba pedig Szarvasra járt, míg a Sileo producere, Nagy Sz. Gábor Szarvason nőtt fel.

Az alkotó részletezte: a Scorpius Magazin és Steffon Olsen szervezésében immár 6. éve rendezik meg a utah-i Park Cityben a ScorpiusFestet. A fesztiválon minden évben független filmesek válogatott csapata versenyez a kisjátékfilm, dokumentumfilm, animáció, nagyjátékfilm és sok egyéb kategóriában. A fesztivál nincs nyitva a nagyközönség számára, csak filmesek és szakmabeliek látogatják, ezzel egy nagyon személyes miliőt teremtve, ami ideális kapcsolat építésre és új ismeretségek szerzésére. A fesztivál külön érdekessége, hogy minden évben a szintén Park Cityben megrendezett világhíres Sundance Film Festival előtti napokban rendezik meg.

Lóránt Demeter elárulta, 2023 november végén futott be hozzá egy levél Steffon Olsentől, a Scorpius Magazine fejétől és a ScorpiusFest főszervezőjétől, miszerint a Sileo című alkotása fogja kapni a legjobb animációs kisfilm díját. Ráadásként a levélben külön kiemelte, hogy mennyire szerették a filmet és meghívta a fesztiválra. Természetesen egyből igent mondott, hiszen nagy lehetőség tárult elé. Az igazán nagy hír viszont csak december végén érkezett. Őt választották ugyanis a 2024-es fesztivál kiemelt filmesének, mondhatni a fesztivál arcának, ami többek között azzal jár, hogy szerepelek a magazin fesztiválos különkiadásának a címlapján, a lapba készült vele egy két oldalas interjú, és a fesztiválról illetve a főszervezőről szóló egészestés dokumentumfilmben is szerepel. A fentieken túl a fesztiválnak helyet adó oktatási központban mindenfelé az ő arca volt kiragasztva. Lóránt Demeter úgy fogalmazott: szürreális, de nagyon jó élmény volt számára mindez.

Az alkotó az előzményekről elmondta, 2011-ben alapították meg Nagy Sz. Gáborral közösen Budapesti székhelyű független filmes stúdiójukat, a Full Screen Films-t, amelynek célja a science fiction és horror filmek spektrumának bővítése, nagyközönségnek szóló, művészi értékkel rendelkező egyedi vizuális stílusú alkotások készítése kis költségvetésből, nemzetközi piacra. Céljuk hazai tehetségek és lehetőségek felhasználásával egy erős, független stúdió létrehozása, ami melegágya lehet olyan műfaji filmek gyártásának (sci-fi, horror, thriller), amelyekből jelenleg kevés készül hazánkban. A filmeket angol nyelven valósítják meg, hogy minél egyszerűbben tudják azokat a nemzetközi piacon forgalmazni és minél szélesebb közönséghez eljuttatni. További terveik között szerepel külföldi produkciós cégekkel való együttműködés, külföldi produkciók magyarországra hozása, akár az előkészítő szakasztól az utómunkáig, kihasználva hazánk adottságait és bevonva hazai filmes szakembereket.

Lóránt Demeter a Sileo című filmről részletezte: egy mesterséges intelligenciával felszerelt munkás robot egy gyárban dolgozik és ahogy időről-időre javításra szorul, az a gondolat fogalmazódik benne, hogy hány alkatrésze kicserélése után veszíti el identitását. Ezért úgy dönt, hogy abbahagyja a munkát és megkeresi alkotóját, hogy kérdéseket tegyen fel neki.

A film alapötletet a Thészeusz hajója gondolatkísérleten alapszik. A kérdés az önazonosságot értelmezi: „Vajon egy tárgy (későbbi filozófiai kiterjesztésekben ember vagy személyiség, de akár egy mesterséges intelligenciával rendelkező robot) elveszti-e vagy megőrzi saját identitását azután is, ha az őt alkotó elemek, részegységek, alkatrészek nagy részét vagy akár egészét egymásután kicserélték?”

Lóránt Demeter végül úgy fogalmazott: a kisfilm célja, hogy egy jövőbeli lehetséges világ felvázolásán keresztül elgondolkodtassa a közönséget egy sötét, de reményteljes jövőről, ahol ha az emberiség el is tűnt, az pedig, amit magunk után hagyunk még mindig megpróbál újraalkotni minket. A mesterséges intelligenciáról, mint korunkat egyik legjobban foglalkoztató kérdésről akart egy realista, de alapvetően pozitív képet festeni.