Az uniós agrárpolitikáról fórumoztak Szarvason - galériával

A fórum előtti sajtótájékoztatón Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elárulta, egy kicsit hazamegy mindig, amikor Szarvasra érkezik, hiszen egykor a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán szerzett agrár üzemmérnöki diplomát, ráadásul a szomszéd településen, Szentesen született.

Az államtitkár ismertette: a magyar agrárium területén egy erős fejlődés indult meg 2010 után. Hozzátette, az utóbbi években számos kihívásnak tudtak megfelelni, így például a koronavírus járványnak, amelynél bebizonyosodott, hogy a hazai mezőgazdaság képes ellátni az ország élelmiszerigényeit, és a magyar gazdáknak köszönhetően minden szükséges termék ott volt a boltok polcain.

Majd 2022-ben következett egy történelmi aszályos év, amiben a legnagyobb veszteséget a mezőgazdaság szenvedte el. Mindeközben kitört a háború a szomszédos Ukrajnában, amelynek következtében azok a gabonaszállítmányok, amik nem európai célra lettek termelve és előállítva, a határainknál kötöttek ki. Beáramlottak az országunkba és Európa teljes területére. Ez pedig gyakorlatilag felborította a teljes gabonakereskedelmet a kontinensen, illetve a Közel-Keleten, de még Észak-Afrikában is. A gazdálkodók nehéz helyzetbe kerültek a rendkívül alacsony felvásárlási árak és a magas költségek miatt. Hangsúlyozta: a kormány erre a kihívásra határozott lépéseket tett, megállították ezeket a szállítmányokat, és az Ukrajnából származó élelmiszeripari termékekre teljes mértékben beszállítási tilalmat rendelt el. Utóbbi jelenleg is érvényben van annak ellenére, hogy Brüsszel ezt nem támogatta.

Farkas Sándor kifejtette, a gabona világpiaci eseményein sajnos a kormányzati intézkedések ellenére sem tudjuk teljes mértékben túltenni magunkat. Hozzátette: a világpiaci árakat ugyanis nem csupán az említett háborús helyzet befolyásolja, hanem a mindenkori olajár is. Amennyiben az ingadozni kezd, a változás néhány hónapon belül a gabonaárakban is megmutatkozik.

Az államtitkártól megtudtuk, az utóbbi időben azonban "gyenge közepes" árak alakultak ki hazánkban annak köszönhetően, hogy nem engedjük beáramlani az ukrán gabonaszállítmányokat, csupán a tranzitforgalomnak engedünk utat Európa felé. Utóbbi viszont a mi piacainkat rontja tovább, hiszen azokon a piacokon – például Olaszországban – is megjelent az ukrán gabona, ahová eddig mi szállítottunk. Szintén megjelent az orosz gabona is, amiről egyébként kevés szó esik, pedig egyre nagyobb jelentőséggel bír. Kialakult tehát egy nehéz versenyhelyzet, főleg úgy, hogy az ukrán és orosz gabonatermelésre nem vonatkoznak azok a szigorú szabályok, mint a magyarországira. Ilyen például a GMO mentesség, ami hazánkban az Alaptörvényben is rögzítve lett.

A jövővel kapcsolatban Farkas Sándor elmondta, soha nem volt ennyi fejlesztési forrás az agrárágazatban, mint amennyi ezután érkezni fog, 2027-el bezárólag. A magas forráslehetőség 64 pályázatkiírását jelenti, ami három szakaszban jelenik meg idén. Az első adag közülük már március második felében. Ezeket az állattenyésztő telepek, a kertészetek és az öntözés korszerűsítésére írják ki.

Végül az államtitkár elmondta, a pályázati források célja az, hogy szeretnénk 2030-ra ismét Európa élvonalában lenni a magyar agrártermékekkel. Ezért fontos, hogy a legtöbb gazdálkodó ki tudja használni ezeket a forrásokat. Ennek érdekében tárgyalnak 25 százalékos előfinanszírozásról az agrárpályázatokkal kapcsolatban.

Dankó Béla országgyűlési képviselő elmondta, a hazai agrárium fejlesztéséhez tartozik az is, hogy a MATE szarvasi képzőhelye komoly fejlődésnek indult. Ez a pályázatok kiírásának második szakaszát, a generációváltást érinti majd leginkább, hiszen az utánpótlás immár Békés vármegyében is megfelelő szakmai képzésben részesülhet, megismerheti és megtanulhatja a legkorszerűbb mezőgazdasági technikákat.

Hangsúlyozta, a gazdákra pedig valóban nagy szükség van, hiszen elengedhetetlenek ahhoz, hogy egészséges élelmiszert biztosítsunk a magyar emberek számára, ráadásul még exportálni is tudjunk belőle. A gazdák számára ugyanakkor fontos, hogy az érdekvédelmi szervezeteik és a kormány segítse őket a mindennapokban. Sok problémával ugyanis nem tudnak önmaguk megközdeni. Ilyen volt például Békés vármegyében, amikor az aszály miatt könnyes szemmel szárzúzózták le a gazdák a kukoricát, mert nem volt a szárakon cső. így csupán veszteségük lett az adott termésből.

Az országgyűlési képviselő elárulta, az államtitkár által említett pályázatokra összesen 7500 milliárd forint áll rendelkezésre, ami nem csupán uniós forrásból áll, hanem jelentős kormányzati kiegészítésből is.

Molnár Etele alpolgármester kifejtette, Szarvas szempontjából azért különösen fontos az agrárfórum, mert a város a mezőgazdasági cégekre és a mezőgazdasági környezetére épülve gyarapszik és fejlődik. Ezért is öröm számukra, hogy újraindult és fejlődő pályára állt felsőoktatási agrárképzésük. A napokban kapta például azt a hírt, hogy ismét elindul Szarvason a vetőmag-gazdálkodási szakmérnök képzés a MATE campusán, ami egy rendkívül fontos terület. A gazdálkodás alapja pedig a tudás. Végül büszkén tájékoztatott, hogy Magyarországon Szarvas az a város, ahol az egy főre eső vetőmag-vállalkozások száma a legmagasabb.

Kozsuch Kornél, a NAK és a MAGOSZ vármegyei elnöke elmondta, öröm számára, hogy idén is elindították ezeket a szakmai fórumokat. Elárulta, az első között kérte azt, hogy Szarvason is legyen ilyen előadásokkal egybekötött tanácskozás, hogy a helyi és környékbeli gazdák mihamarabb megismerhessék az aktualitásokat és a lehetőségeiket. A térség ugyanis az ország egyik legfontosabb éléskamrája. Ráadásul olyan kuriózumokkal bír, mint a rizsfeldolgozás és a nagymértékű vetőmagtermelés.