Békéscsaba rengeteg programmal ünnepelte 1848/49 hőseit – galériával, videóval

A programok sora ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Deák utcai református templomban, majd térzenét tartottak a Kossuth téren a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar közreműködésével. Kossuth Lajos szobránál többen helyeztek el koszorút. Ezt követően rajtolt el a díszmenet néptáncosokkal és hagyományőrzőkkel a Szent István téren. A városháza előtt katonai tiszteletadással, Szarvas Péter polgármester engedélye után felvonták a nemzeti lobogót.

A helytállásról, az önfeláldozásról szól

A magyar történelem egyik leginkább meghatározó eseményének nevezte az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot Szarvas Péter polgármester, amely a helytállásról, az önfeláldozásról, a szabadságról szólt. Felidézte, hogy mi történt 176 éve, március 15-én, és azt mondta, hogy 1848/49 nemcsak a múlt, hanem örökségünk része is, amely minden magyart összeköt és inspirál, és ilyenkor ünnepeljük a fiatalos tettrekészséget, az igaz ügyért való kiállást. 

Bár az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot leverték, elindult a polgári fejlődést, ami Csaba esetében is jelentős felemelkedést jelentett, példaként említette a vasút megérkezését, ikonikus épületek építését.

Rendezett tanácsú várossá vált Csaba

A korabeli feljegyzések szerint március 19-én érkezett meg a településre március 15-e híre, 20-án rendkívüli közgyűlést hívtak össze, itt is elfogadták a 12 pontot. Csaba rendezett tanácsú várossá vált, amelyet aztán elvettek a településtől. Bár itt nem voltak csaták, a csabaiak az élelmiszer-ellátásban, a sebesültek ápolásában kivették a részüket. A vármegye több mint 3 ezer, Csaba pedig 350 honvédot adott, akik több tábornok parancsnoksága alatt szolgáltak.

A hazaszeretet, az összetartozás érzését ünnepeljük – hangsúlyozta Szarvas Péter polgármester. Mint fogalmazott, erős közösség a csabai, a feladat pedig adott, ápolni az ősöktől kapott értékeket. A szorgalmas, alázatos munka viszi előre a várost, ezt hagyták ránk örökül a hősök.

Békéscsabáért kitüntetést kapott Pásztor József

Békéscsabáért kitüntetést vett át Pásztor József, a békéscsabai futball legismertebb, legsikeresebb formátuma, aki számára 2024 az évfordulók éve. A napokban ünnepli 70. születésnapját, mivel 1954. március 20-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellőn, és idén lesz 50 éve annak, hogy Békéscsabára költözött, és azóta is a városban él, tevékenykedik.

Az Előrében ő játszott a legtöbb élvonalbeli mérkőzésen, 361-szer, ő lőtte a legtöbb gólt, 45-öt. Az 1974-es kezdetektől 14 NB I-es bajnoki idényben lépett pályára lila-fehér színekben. Ő az egyetlen, aki békéscsabai futballistaként gólt szerzett a nemzeti válogatottban, amelyben kilencszer kapott lehetőséget. Szintén ő az egyedüli békéscsabai labdarúgó, aki kiérdemelte a sportszaklap osztályzatai alapján Az év játékosa címet.

Edzőként ugyancsak maradandót alkotott. Nála több alkalommal senki sem ült a békéscsabai kispadon, az élvonalban összesen 160-szor irányította az együttest. Minden idők legkiemelkedőbb élvonalbeli bajnoki szereplése is az ő nevéhez köthető: kétszer végzett az 5., egyszer – az 1993/94-es szezonban – pedig a 3. helyen az általa vezetett gárda. Az elmúlt években a Békéscsaba 1912 Előre szakmai igazgatójaként, illetve a klub tulajdonosának szaktanácsadójaként tevékenykedett.

Békéscsabai Életműdíjat érdemelt ki Tarné Stuber Éva

Békéscsabai Életműdíjat érdemelt ki Tarné Stuber Éva, a polgármesteri hivatal pénzügyi és gazdasági osztályának vezetője.

A méltatása során elhangzott, hogy néhány munkahelyet követően, az önkormányzatiság születése óta, 1991-től dolgozik a városházán. Előbb osztályvezető-helyettesként, majd vezetőként egyik legfontosabb feladata az önkormányzat és hivatala, intézményei gazdálkodását meghatározó városi költségvetés évenkénti előkészítése, megalkotásának tökéletes menedzselése.

Feladatait lojalitással, szakmai és emberi szempontok figyelembevételével oldja meg, objektív tényezők alapján, mindig a legoptimálisabb megoldást keresve. A mindenkori városvezetés számíthatott és számít elfogulatlan, tényeken alapuló elemzéseire, az olyan döntés-előkészítő munkára, amely – ha szükséges – mindig valós alternatívát ad egy folyamat megoldásában.