2024.04.16. 17:50
Holokauszt 80: kihelyezett történelemórát tartottak
A Holokauszt 80 emlékév alkalmából kihelyezett történelemórákat szervezett, szervez a Békéscsabai Zsidó Hitközség gimnazistáknak kedden és szerdán a Széchenyi-ligeti zsinagógában. Nyolcvan évvel ezelőtt csaknem kétezer békéscsabait gyilkoltak meg csak azért, mert zsidó volt. A Luther utcában egykor két zsinagóga is állt egymással szemben.
Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja – akinek vezetésével, a helyi városvédő és városszépítő egyesülettel közösen vasárnap helytörténeti sétát is tartottak Békéscsabán, a zsinagógától a vasútállomásig – a keddi rendhagyó történelemórán elmondta, hogy a zsidók a 19. század elején telepedtek le a településen. A gazdaság fellendítésében komoly szerepet vállaltak. A Luther utcában két zsinagóga állt egymással szemben.
Beszélt arról, hogy mi a tóra és a menóra. Arról, hogy Neumann Gábor Mihály a Szent István tér 9. szám alatt lakott, és négyéves volt, amikor meggyilkolták. Ő vált az egész világon a holokauszt gyermekáldozatainak egyik jelképévé.
Több ezer név szerepel az emlékfalon
Lukácsné Moskovitz Tamara családi történeteket is megosztott, hogy a nagyszülei mivel foglalkoztak annak idején Jaminában – boltot vittek, kocsmát és szódagyárat üzemeltettek –, hogy barátkoztak mindenféle származásúval és vallásúval. Nagybátyját munkaszolgálatra vitték, nagyapját deportálták: az ő nevük is olvasható az emlékfalon. A diákoknak meg is mutatta a zsinagógát körülvevő emlékfalat, amelyen több ezer Békés vármegyei áldozat neve szerepel.
Félmillió magyar veszett oda származása miatt
Komáromi István, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nyugalmazott igazgatója a keddi rendhagyó történelemórán elmondta, hogy a második világháború idején 1,1 millió magyar vesztette életét – akkor az ország akkori területén 14 millióan éltek –, 550 ezren csak azért, mert zsidó származásúak voltak. Kiemelte: szembe kell nézni ezzel, és mindez nem azért történt, mert az országot 1944-ben megszálló náci Németország erre kényszerített. Ugyanis az első zsidótörvény 1938-ban született meg Magyarországon, és ennek lett a végkifejlete az, ami 1944-ben történt.
Nem volt újdonság a zsidóellenesség
Beszélt arról: a középkortól jellemző volt a zsidóüldözés – annak mértéke az uralkodó szeszélyétől függött –, az alapmegközelítés az volt, hogy a zsidók bűnösek, mert ők Jézus gyilkosai. Ennek mentén főleg az öreg kontinens középső és keleti részén találtak helyet maguknak. Mivel a zsidók vallási okokból nem voltak hajlandók tizedet fizetni, a mezőgazdaságból kimaradtak, és az ipar, a kereskedelem, a pénzügy területén helyeztek el, értelmiséginek álltak.
Miután a zsidóellenesség alábbhagyott, 1933-ban jött a fordulat Adolf Hitler megjelenésével. A náci Németországban teljesen átnevelték a fiatalokat, felsőbbrendűséget hirdettek, míg a mondhatni lista legalján a zsidók szerepeltek, akiket antiembereknek is neveztek. A zsidókra azt is ráfogták, hogy bolsevikok, és amikor Németország külpolitikai sikereket ért el, jött a Kristályéjszaka 1938. november 9-éről 10-ére, amikor zsinagógákat, zsidó üzletek kirakatait rongálták meg.
Először gettó, aztán munkatábor
Elmondta: először gettóba, egy városban egy fallal elkerített területre zárták, tömörítették a zsidókat. Aztán jöttek a munkatáborok. Volt egy olyan szemlélet, hogy a zsidókat ki kellene telepíteni – szóba került Madagaszkár szigete is –, aztán 1941-ben következett egy fordulat, hogy megsemmisítik őket. Volt, hogy levetkőztették, gödör szélére állították, majd lelőtték őket.
1942-ben jött az újabb fordulat, miután 1941 végén a moszkvai csatában a szovjetek megállították a németek előrenyomulását és vissza is szorították őket; illetve hogy a japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok is belépett a háborúba.
Napi 9 ezer magyart szállítottak
Egyre sürgetőbbé vált, hogy tenni kell valamit a zsidókkal. Hat-hét megsemmisítő tábor létezett – a legismertebb ezek közül Auschwitz-Birkenau –, ahol azonnal különválasztották a marhavagonokból kiszállókat: a fiatal férfiak és nők mentek a munkaszolgálatra, az idősek, a rokkantak, a kisgyermekes anyák és a gyerekek pedig a gázkamrába.
A legnagyobb hullám 1944 májusa és júliusa között volt, másfél hónap leforgása alatt 450 ezer magyart vittek ki: napi három szerelvénnyel naponta 9 ezer embert. Egy-egy marhavagonba száz embert szorítottak be, leülni sem lehetett, és összesen két vödröt kaptak: egybe vizet, egyet pedig azért, hogy abba végezzék mindannyian a dolgukat. Békéscsabán mintegy 2600 zsidó élt a holokauszt előtt, és a szörnyűségben mintegy kétezren vesztek oda – őket jelképezik azok a csillagok, amelyek a Széchenyi-ligeti zsinagógában, a mennyezeten láthatók.