2024.04.02. 06:59
Orosháza újratelepítésének 280. évfordulóját ünnepli áprilisban
Orosháza születésnapját ünnepli áprilisban. A város újratelepítésének 280. évfordulója alkalmából Orosházi Hét elnevezéssel gazdag, sokszínű programsorozatot állítanak össze.
A település története az újkőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak. Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott.
Orosháza újkori története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkezett telepesek költöztek.
Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést, s a 70 áttelepülő család 1744. április 24-én – Szent György napján – tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével érkezett az orosházi pusztára. Jött Horváth András evangélikus lelkész is, s vesszőből, sárból hamarosan felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak. A betelepülők földműveléssel, állattartással foglalkoztak, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra, majd a 18. században az iparos réteg is kialakult. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése. A százéves településen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet.
Az Alföld–Fiumei Vasút megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését. A később kiépített szárnyvonalak (köztük 1906-ban megnyílt a Szentes – Orosháza vasútvonal) révén Orosháza a Körös-Tisza-Maros közének vasúti csomópontjává vált. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfi-feldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban.
A második világháború jelentős anyagi és emberáldozattal járt. Ám az élni akarás mindennél erősebb volt az itt lakókban. 1946-ban városi rangot kapott Orosháza.
A kitartó orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élni akarásának eredményeként fejlődésnek indult a mezőgazdaság, később kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkált. Kialakult a fejlett gépipar, az üvegipar. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát. Megváltozott alaposan a város arculata is napjainkra.
A jeles évfordulóit méltó módon ünnepeli a város. Az újratelepítésre, az ősökre emlékezve erőt meríthetnek az utódok 2024. április 24-én is.
